Lehet, hogy már hallunk róla, de igazából nem tudjuk, hogy mi is pontosan.
Eddig méltatlanul mellőzött volt, az utóbbi időben viszont a kutatások középpontjába került a fascia, ami bizonyos tekintetben önálló szervrendszernek is tekinthető.
Ennek megfelelően a mozgásszervi problémák kezelésében is teljesen új perspektívát nyitott meg:

  • A krónikus fájdalmak esetén különösen hatékonynak bizonyulnak a fasciát megcélzó manuális technikák, sok esetben már 1-2 kezelés után nagymértékű javulás tapasztalható.
  • Belső szervi panaszaink sokkal szorosabban összefüggenek a mozgásszerviekkel mit gondolnánk, hiszen a fascia belső szerveinket is körbeöleli.
  • Fascia kezeléssel lehetséges olyan aktívan gyulladt területeket kezelni, ahol más módszert nem lehet bevetni, pont a gyulladás miatt. Tipikus esete ez annak, amikor a pácienseink nem értik, hogyan lehetséges ha testük egyik részét kezeljük és egy sokkal távolabbi fájdalom szűnik meg. De erről majd később.

Ezek a “furcsaságok” anatómiailag megmagyarázhatóak. Azért írtuk meg ezt a cikksorozatot, hogy mindenki bepillantást nyerjen a színfalak mögé és megismerje, hogyan működik a fascia.

A fascia jelentése

A testünk vázát a csontok alkotják, amik az ízületek révén képesek elmozdulni. Ezt az elmozdulást több, mint 600 izom végzi.

Ezeket az izmokat, csontokat, ízületeket és a belső szerveinket behálózza EGY fascia. Mintha egy szűk, többrétegű harisnyában lennénk.

A fasciát tekinthetjük egy szervnek, aminek diszfunkciója betegségekhez vezethet:

  • immunrendszeri
  • mozgásszervi
  • belsőszervi
  • pszichés

A való életben gyakran találkozunk vele, például a csirke feldarabolásánál, amikor a húsról lehúzzuk azt a fehér, vékony hártyát. Ez a vékony hártya a fascia, ami több rétegben beborítja az összes izmunkat, csontjainkat, szerveinket.

A fascia egy többrétegű hálózat.

A fascia rétegei

  • Felületes fascia: a bőrtől haladva az első vékony réteg, ami a bőrt és az alatta lévő zsírrétegeket választja el egymástól.
  • Mély fascia: mélyebben az izmok között is megtalálható ez a fehér fóliaréteggel, ami beborítja, az izmokat és azokat elválasztja egymástól.
  • Viszcerális fascia: még mélyebbre haladva (szív, máj), láthatjuk ahogy a belsőszerveket is körbeöleli ez a hártya és azok felfüggesztve “lógnak” a mellkas faláról.

Mi a feltétele a fascia megfelelő működésének?

A rétegek funkciójukat tekintve eltérnek egymástól, de van egy közös tulajdonságuk, az ELCSÚSZÁS:
Azt a célt szolgálja, hogy a különböző rétegek függetlenül tudjanak elmozdulni. Például, ha egy izmunk megfeszül (mély fascia), az képes legyen elmozdulni, anélkül, hogy a bőrünk összeráncolódna (egy hegszövetnél ez nem valósul meg).

A fascia csúszását a hialuronsav biztosítja. Ez az anyag nagyon hasonlít az ízületek kenéséért felelős ízületi folyadékhoz. A szövet síkosításáért felelős. Egy sérülésnél (akár évekkel korábbi) megváltozik a hialuron viselkedése, a gyógyulási folyamatában sok vizet köt meg (ödéma), gyulladásos anyagok jelennek meg benne és segíti a gyógyulást. A gyógyulás akkor fejeződik be, amikor visszaáll a hialuron minősége és mennyisége. A probléma ott kezdődik, ha a gyógyulást nem tud végbemenni (túl sokáig van rögzítve az ízület, komplikált törés, a műtéti hegszövet begyullad) és a “kenőanyag” ahelyett, hogy a csúszást segítené, fokozni fogja a különböző rétegek ragadását, összetapadását.

Hogyan tudunk hatni erre a rendszerre?

A hialuron termelését a fascia egy speciális sejtje (fasciacita) végzi.

Ezek a sejtek aktiválódnak egy sérülésnél segítve a gyógyulást. Szintén aktiválódnak mozgás, edzés hatására, hisz ilyenkor szükségünk van az izmainkra és azok szépen el kell csússzanak egymáson. A fasciaciták edzés hatására parancsot adnak a hialuronnak, hogy jó lenne egy kis olajozás.
A hőmérséklet is befolyásolja a sejtek működését. Ahogy a hőmérséklet emelkedik (40fok fölé), fokozódik a hialuronsav kenési képessége. Ez az egyik magyarázat, hogy bemelegítést követően, könnyebben, olajozottabban tudjuk használni az izmokat.
Egy forró fürdőnek is fájdalomcsillapító hatása tud lenni azoknál, akiknek a fascia okozza a térd, csípő, derék fájdalmát, hisz a meleg hatására, egy rövid időre gondtalanná válik a rendszer működése.

{BANNER}

Melyik mozgás a legelőnyösebb a fasciának?

Ahogy a légző-keringési-, vagy az idegrendszerünk, úgy a fascia sem tudja a különbséget a jóga, a pilates és az egyes irányzatok között, mégis másképpen reagálnak egy dinamikus (futás, labdajátékok), egy nyújtásokon alapuló (jóga, pilates) vagy egy erőfejlesztő (erőemelés, crossfit, TRX) mozgásra. Nincs olyan, hogy a jóga vagy birkózás az előnyösebb. Olyan van, hogy változatos testmozgás, hisz a sejtek akkor aktiválódnak, ha mechanikai inger éri őket. Ezért az elsődleges cél, az egyén által legkedveltebb (fájdalmat nem okozó) mozgás legyen, amit célszerű kiegészíteni egy másik irányzattal. Például akinek szíve csücske a futás, az iktasson be egy héten egy kis erősítést és/vagy jógát.

Összefoglalva

Rengeteg izom van, de csak egy fascia, ami több rétegével (felületi, mély és viszcerális) behálózza az egész testet. Ahhoz, hogy megfelelően tudjon működni, a különböző rétegeknek függetlenül kell tudjanak elcsúszni egymáson – ha megfeszítjük az izmunkat, akkor az a bőrünk elmozdulásától függetlenül történjen, vagy a gyomrunk, beleink mozgása ne befolyásolja közvetlenül az izmaink mozgását -, amit a rétegek közötti hialuron biztosítja. Tehát ez egy olyan hálózat, ami folyamatosan kapcsolatban van egymással (és a központi idegrendszerrel), de mégis különböző funkciókat képes ellátni. Ha ezen rendszer bármelyik része vagy rétege meghibásodik, kihatással van az egész hálózatra.

Mindhárom rendszer funkcióját tekintve részben megegyezik (szerkezeti sajátosságainak köszönhetően), mégis jól elkülöníthetőek:

  • Exterocepció: a bőr alatt található felületes fascia a külvilág ingereit érzékeli.
  • Propriocepció: a mély fascia az izmok állapotát, -működését, a testünk helyzetének érzékelését végzi.
  • Interocepció: a szerveinket körbeölelő viszcerális fascia, a szervezetünk belső állapotát érzékeli.

Fascia cikksorozat további részei: