A derékfájás fő okának az előrehajlást gondoljuk, főleg, ha ebből a pozícióból nehéz tárgyat emelünk fel. De ez valóban így lenne? Nézzünk utána a szakirodalomban.

A gyógytornászok, orvosok, egészségügyi dolgozók, ergoterapeuták körében a legelterjedtebb tanács – főleg a derékfájdalommal küzdők számára -, hogy nehezebb tárgy emelésénél egyenes háttal, térdhajlításból végezzük a feladatot, hogy elkerüljük a derék becsípődését és fájdalmat.

Mit mondanak a kutatások?

Egy 2015-ös Dániában, 189 fizikai munkát (személyi gondozó, szerelők, takarítók, építőipari és feldolgozóipari munkások, szemétszedők, tehergépkocsi vezetők) végző személy részvételével készült tanulmány célja az volt, hogy felmérjék milyen mértékű az összefüggés a derékfájás és a munka közbeni tartós előrehajolt pozíció között. A fájdalom mértékét a résztvevők pontozták 0-9-es skálán. Különböző időtartamú és szögű (30 fokig, 60 és 30 fok között és 60 és 90 fok között) előrehajlást vizsgáltak és azt az eredményt kapták, hogy statisztikailag nincs szoros összefüggés az előrehajlás időtartama és a derékfájdalom intenzitása között. Azonban a kutatás egyik gyenge pontja, hogy bár objektív mérőeszközzel mérték az előrehajlás mértékét és időtartamát, mégis kevés ideig tartott a vizsgálat, azaz, átlagosan csak 3 munkanap eredményeit összesítették.

2019-ben több tanulmányt vizsgáló kutatás készült azzal kapcsolatban, hogy van-e összefüggés a derékfájás és egy nagyobb súly megemelése között. Összesen 12 tanulmány 697 résztvevőjének adatait elemezték és azt az eredményt kapták, hogy nincs ok-okozati összefüggés az előrehajlás mértéke és ebből a pozícióból való súly megemelése és a derékfájdalom között, továbbá abban sem találtak egyértelmű összefüggést, hogy az egyenes törzzsel való emelés csökkenti a derékfájás kockázatát. Azonban a kutatás gyenge pontja, hogy a szigorú beválogatási kritériumok miatt összesen csupán 12 tanulmány adatait tudták elemezni, ami azt jelenti, hogy sok esetben a kutatási módszerek nem egységesek és nem objektív mérésekkel vannak alátámasztva. Az elemzés másik kritikus pontja az a körülmény, hogy a feldolgozott tanulmányok esetén a súly, aminek az emelését vizsgálták, nem haladta meg a 12 kg-ot, -ami valljuk be nem a nagyon nehéz kategória-, emellett pedig csak az ágyéki gerinc helyzetét vizsgálták, nem pedig a derék szakasz terhelését.

A gerinc erősebb, mint gondolnánk

A deréktáji régióra és a porckorongokra eső terhelés mértékét különböző testhelyzetekben már az 1960-as évektől kezdve vizsgálják objektív mérésekkel. Nem meglepő módon különböző pozícióktól függően a porckorongok óriási teher viselésére képesek. 20 fokos előrehajlásban a lumbális 3. és 4. porckorongra 180-230 kg terhelés nehezedik és ha mindkét kézben van egy 10 kg-os súly, akkor ez az érték 280-340 kg-ra emelkedik. Ez is bizonyítja, hogy a gerinc egy hihetetlenül erős szerkezet, főleg ha edzésben van, erősödni és alkalmazkodni tud az extrémebb terheléshez is (pl. teherhordó serpák, erőemelők), ám ha nincs „használatban”, nem terheljük, pihentetjük, akkor ehhez adaptálódik, „elgyengül”.

Ha ezt a logikát követjük, és végiggondoljuk azt, hogy a gerincnek ugyanúgy funkciója az előrehajlás megteremtése, mint a térdízületnek a hajlítás pl. lépcsőzésnél, akkor hibát követünk el azzal, ha szakemberként „leneveljük” a pácienst az előrehajlós tevékenységekről. Ritka esetben hallunk olyan tanácsot, hogy ne hajlítsd a térded járásnál, vagy lépcsőzésnél, hiszen ez a funkciója ennek az ízületnek. Ennek megfelelően miért óvnánk a gerincet az előrehajlástól, ha ez a tevékenyég is a normális funkciókba tartozik? Bizonyos mozgások tiltásával azt a félelmet is elültetjük a páciensben, hogy az előrehajlással sérülést és fájdalmat okozhatunk.

{BANNER}

Emelés előrehajlásból vagy térdhajlításból?

Egy 2016-os biomechanikai tanulmány a két emelési technikát, az előrehajlásból emelést, és a térd hajlításával történő emelést vizsgálta: mekkora erők hatnak a gerincre és van-e különbség a két technika között. Azt az eredményt kapták, hogy statisztikailag nem különbözik a két emelési technika során fennálló gerincre gyakorolt erőhatás mértéke.

Összefoglalva

Szakemberként nem az a feladatunk, hogy bizonyos mozgásokat vagy tevékenységeket tiltsunk, hanem az, hogy megfelelő információval lássuk el a hozzánk fordulókat, ne alakítsunk ki félelmet és elkerülő hozzáállást bizonyos tevékenységekkel kapcsolatban és fokozatosan felkészítsük, adaptáljuk a szervezetet/gerincet a normális funkció elérésére. Nem tilos egy gerincsérvvel előrehajolni bekötni a cipőfűzőt, vagy felemelni a gyereket, hanem fontos megtanulni lépésről lépésre adaptálódni és hozzáerősödni ezekhez a hétköznapi funkciókhoz és ezzel a félelmet is leküzdeni.

Továbbá, a cikkek alapján elmondhatjuk, hogy egy momentum, vagy cselekvés kiragadásából és vizsgálatából nem lehet általános érvényű igazságra következtetni. Ha nem vesszük figyelembe, hogy a cselekvés mögött milyen megelőző tapasztalat és félelem van, valamint milyen szociális és életmódbeli változatosság, hibát követünk el, ha csak egy aspektusból adunk felvilágosítást (pl. ne emelj csak egyenes háttal, különben bajt okozhatsz).

Tény, hogy nagyon sok nem specifikus derékfájást egy bizonyos cselekvéshez kötünk, pl. nehéz tárgy emelése, de figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a tünet megjelenése mindig a leggyengébb ponton fog kialakulni és a tünet hátterében számos régebbi ok állhat. Az akut panasz kezelése mellett nagyon fontos a megelőző részletes vizsgálat és anamnézis felvétel, hogy az okot megkeresve és kezelve ne alakuljon ki újra és újra a tünet. Az ok feltárására használjuk a számunkra leghatékonyabbnak bizonyuló Stecco-féle fascia manipulációs módszert.

Egyre több a bizonyíték, hogy a terhelés, a jelen cikkben vázolt előrehajlás és ahogy a futás sem olyan nagy bűnbak a gerincproblémák kialakulásában, mint korábban gondoltuk. Bár logikusnak tűnhetnek ezek a hiedelmek, mégis a testünk folyamatosan gyógyítja és megújítja magát, de csak akkor ha használjuk.

Források

  • Wai EK, Roffey DM, Bishop P, et al. Causal assessment of occupational bending or twisting and low back pain: results of a systematic review. Spine J 2010;10(1):76-88.
  • Villumsen M, Samani A, Jorgensen MB, et al. Are forward bending of the trunk and low back pain associated among Danish blue-collar workers? A cross-sectional field study based on objective measures. Ergonomics 2015;58(2):246-258.
  • Dreischarf M, Rohlmann A, Graichen F, et al. In vivo loads on a vertebral body replacement during different lifting techniques. J Biomech 2016;49(6):890-895.
  • Nachemson A. The Effect of Forward Leaning on Lumbar Intradiscal Pressure. Acta Orthopaedica Scandinavica 1965;35(1-4):314-328.
  • https://physio-care.com/is-bending-bad-for-your-back/

Címkék: