Már több mint egy éve, amikor a koronavírus felütötte a fejét, még keveset tudtunk lefolyásáról, lehetséges kimeneteléről és még kevesebbet későbbi szövődményeiről. Láttuk multisztisztémás jellegét, hogy nem csak a tüdő, hanem más szervek is veszélyben vannak. Már több mellkasi- és vállfájdalmat kezeltem asztma, valamint tüdőgyulladás után, amikor a belső hegesedések (adhéziók) okozták a mozgásszervi tüneteket, mégis kíváncsian és aggódva vártam a mozgásszervi megnyilvánulásait.

Keringőzni és közben nem emelni a kart, olyan mint teniszezni és nem tudni megfogni az ütőt.

Nem kellett sokáig várni…
Egy évvel a vírus megjelenése után lépett be a rendelőbe Peti, aki már a betegség alatt lapocka-, könyök-, csukló- és nyakfájdalmaktól szenvedett, amiknek nagyrésze sajnos megmaradt az aktív időszakot követően is. Peti 60 éves, versenytáncos és több, mint egy éve esett át a betegségen. Már a betegség aktív szakaszában a tüdőgyulladás és bélpanaszok mellett megjelentek lapocka és jobb oldali hasi fájdalmak, amik krónikussá váltak. A felépülés nagyon lassú volt, sokáig elkísérte a köhögés, gyengeség és a fáradékonyság.

Hónapokkal később megjelent a vállfájdalom, ami nagyon hamar odáig fajult, hogy már éjszaka is többször felébresztette. Bár az éjszakai fájdalmak kellemetlenek voltak, Petit mégis az zavarta a legjobban, hogy tánc közben nem tudja fájdalommentesen felemelni a karját 80 fok fölé. Keringőzni és közben nem emelni a kart, olyan mint teniszezni és nem tudni megfogni az ütőt.

Egy nagy beszélgetés közelebb vihet a probléma megoldásához

Ez bizony a rendelőnkben is így van.

Első alaklommal mindig egy alapos beszélgetéssel kezdünk és ez nem történt másként Petinél sem.

A beszélgetés során, amikor egyértelművé kezdett válni a vállfájdalom és a covid szoros összefüggése, hátradőltem a székben, mint aki jól végezte dolgát és már meg is oldotta a problémát. Az eddigi talnulmányokat és saját tapasztalataimat összevetve majdnem biztos voltam

az első hipotézisemben, miszerint a covid alatt, a sok köhögés és a tüdőgyulladás miatt kialakult mellkasi hegesedések okozzák a panaszt.

Megtörtént az első kezelés, sok feszülést találtunk a mellkason. Sajnos egy fikarcnyit sem javult a vállmozgása és a fájdalom intenzitása. Hasonló eredményt értünk el a második és a harmadik kezelésen is. Bár tudtam, hogy meglepetések okozhat ez a betegség, nem értettem mi történik, miért nem reagál semmire.

Mit lehet tenni, amikor egy terápia elakad?

A harmadik alkalom után Peti megelégelte a fájdalmas kezeléseket és mivel nem volt semmilyen előrelépés, a terápia lezárását javasolta. Nem tudtam sok ellenérvvel szolgálni, de ott volt egy visszatérő gondolat a fejemben “nem tudom mi okozza a panaszát, de a vállának semmi baja“. Csak olyan esetekben szoktam valakit a terápia kitartásra biztatni, ha nagyon közel érzem a megoldást. Végül megígértem, hogy nem fogok több fájdalmat okozni, ha még eljön párszor.

A meggyőzés sikeresnek bizonyult és a következő alkalomra elhozta a post-Covid szövődmények miatt végzett kontroll vizsgálat eredményét, ami kimutatta, hogy a tüdőn és a máj körül hegesedések maradtak.

A máj nagyon fontos belső szervünk és beidegzését tekintve közel van a vállhoz. Az már jól ismert, hogy a kar idegei a nyakcsigolyáktól indulnak.  Az viszont kevésbé, hogy a máj egyik idege (nervus phrenicus) is innen lép ki a gerincvelőből (1. ábra).

1. ábra

De hogyan is üzen a májunk, ha nem boldog?

Van egy jelenség, amit idegi-konvergenciának hívnak (nerve convergence). A belsőszervek, a bőr, az izmok stb. idegei a gerincvelőbe érkeznek és átkapcsolnak az agyba haladó idegsejtekre. Gerincvelői szinten sok típusú ideg találkozik (konvergál). A májunk nem tud nekünk fájdalom formájában jelezni, ha valamitől szenved vagy sérül (szikével megvágjuk, nem okoz fájdalmat), mint ahogy a bőrünk tud (ha elvágjuk, fáj).

Ha valami miatt a máj nem tudja ellátni funkcióját (esetünkben a covid okozta hegesedések miatt), akkor megjelennek gyulladásos anyagok az adott szervben (perifériás szenzitizáció) és szép lassan “megfertőzik” azt a gerincvelői szelvényt, ahonnan az ideg kilép (esetünkben a nyakcsigolyákat) és ezt nevezzük centrális szenzitizációnak (central sensitization). Ilyenkor az adott csigolyánál minden ideg elkezd szolidarizálni a máj idegével és ez alól a vállat beidegző idegsejtek sem kivételek. Megjelenik a vállfájdalom (1.ábra) és ezt a jelenséget hívjuk kisugárzó fájdalomnak.

Nagyon gyakori a vállfájdalom azoknál, akik máj-, mellkasi- vagy nőgyógyászati műtéten estek át. De jelen esetben egyértelműen
Post-Covid izületi gyulladással álltunk szemben.

2. ábra

Az idegi konvergenciát egy másik, jól ismert tünetegyüttessel is szemléltetem. Közismert, hogy egy szívinfarktushoz (amikor a szív nagyon nem boldog) sokszor társul mellkasi-, állkapocs-, és bal karfájdalom (2.ábra). Ilyenkor pontosan ugyanez a folyamat játszódik le. A miokardium (a szív belső izomzata) és a bal kar idegei ugyanazon a gerincvelői szelvényen találkoznak. Így lehet magyarázni neurológiailag az infarktus gyakori társtüneteit, a bal kar-, váll- és állkapocs fájdalmat.

Post-Covid izületi gyulladás kezelése manuálterápiával
Post-Covid izületi gyulladás kezelése manuálterápiával

A kezelés egyszerű, ha tudjuk mit kell kezelni

Oldalfekvésben, kitapogatva a májat, elkezdtem annak mobilitását javítani. Minden irányból, óvatosan mozgattam. Ígéretemhez hűen, ez már nem járt nagy fájdalommal. A kezelés során Peti émelygést és egy enyhe lokális feszülést tapasztalt, valamint nyaki és állkapocs zsibbadást.
Már a kezelés végén könnyebbnek érezte a karját. A legközelebbi alkalomra már 85%-os javulásról számolt be és a hatást tovább tudtuk fokozni.

Peti esete megerősített abban, hogy a Post-Covid izületi gyulladás valóban egy szeszélyes betegség és ahogy magát a betegséget, úgy a szövődményeit sem szabad alábecsülni.

{BANNER}

Miért nem hoztak eredményt az első kezelések?

Az utóbbi időben főként krónikus és belső szervi panaszokat kezelek és többnyire a Stecco fascia-manipulációt alkalmazom, mert ez bizonyult a legeredményesebbnek. A Stecco módszerrel úgy hatunk a belső szervekre, hogy közben nem kezeljük közvetlen a szervet, hanem csak annak környezetét. Ha sikerül helyreállítani az érintett szerv fascia-, szalagrendszerét, a továbbiakban az képes boldogan működni.

Legalábbis az esetek nagyrészében így van, de Peti májánál a vírus okozta fertőzés következményeként adhéziók alakulhattak ki (ezt képalkotó is kimutatta) és már nem volt képes alkalmazkodni a hasüregi változásokhoz, mozgásokhoz (pl. egy belégzésnél a májunk 3-5cm is süllyed normális esetben). A máj elkezdett szenvedni és ezt vállfájdalom formájában üzente meg Petinek. A terápia elején hiába kezeltük a máj környezetét, kapcsolatba kellett lépni közvetlen a szervvel. És hogy ezt elérjem, egy másik módszert alkalmaztam, ahol maga a szervet mozgatom a hasüregben. Ez egy fájdalommentes kezelés. Peti esete újból megerősítette bennem, hogy nyitottnak kell lenni a terápiában és nem mindig az segít, ami a legtöbb esetben.