Sokan vannak, akik krónikussá vált fájdalmaikat különböző időjárási viszonyokhoz tudják kötni: ha jön a hideg, sajog a térdem; ha front van, fáj a sebem; ha erős a szél, feszülnek az izmaim, stb.
Sok esetben tényleg panaszmentes az illető egyébként, és problémái szinte biztos, hogy jelentkeznek az adott meteorológiai körülményeknél – legalábbis saját bevallásuk szerint.
Egy kutatás alapján a megkérdezett páciensek 92%-a tudja az esős, vagy hideg időhöz kapcsolni a krónikus panaszait!
Vajon tudományosan is bizonyítható a kapcsolat? Van bármilyen fizikai, élettani magyarázata a jelenségnek, vagy inkább csak önigazolásról, véletlen egybeesésről van szó?
Ízületi gyulladás és időjárás
A leggyakrabban az ízületi gyulladások fellángolását szokták emlegetni az időjárás viszonylatában, nézzük ezért ezt a területet elsőként.
Redelmeier & Tversky a gyulladásos fájdalom intenzitását vizsgálta a légnyomás, hőmérséklet, páratartalom változásának összefüggésében egy olyan módszerrel, ahol a vizsgált személyek maguk rögzítették a fájdalomszintet. Érdekes módon semmilyen kapcsolatot nem találtak a vizsgált tényezők között, hiába volt a kiválasztott csoportban csupa olyan páciens, akiknek saját bevallásuk szerint az időjárás alapján jelentkezik a fájdalmuk. A kutatók azt feltételezték, hogy egy olyan jelenség állhat a háttérben, amikor a kimagasló véletleneket hajlamosak vagyunk felnagyítani és általánosítani.
Wilder a hőmérséklet, a légnyomás és a csapadék hatását nézte, de szignifikáns kapcsolat egyedül a növekvő légnyomás és a kézízületi fájdalom között volt, kizárólag nők esetében, s ez sem egy erős korreláció. Ráadásul az ehhez hasonló kutatások nagyjából azonos arányban támasztják alá és cáfolják meg ezt az eredményt.
Ennél jelentősebbnek tűnik viszont az összefüggés a csípőízületi fájdalom és a légnyomás drasztikus változása között.
ÉNy-Angliában végzett tanulmány szerint azokon a napokon, amikor melegebb volt az idő és több a napsütéses órák száma, kevesebb fájdalmat jeleztek a vizsgált alanyok, mint a hidegebb, kevésbé napos időszakokban. Tudjuk viszont, hogy a kevesebb idejű napsütés jól korrelál a depresszióval, a szorongással és a pszichoszomatikus tünetek megjelenésével. Így tehát a borús időben növekvő fájdalomintenzitás inkább más tényezők következménye, mellékhatása, s nem tekinthetjük a kettőt szoros ok-okozati viszonyban. Vagyis inkább azért fáj kevésbé nyáron, mert a szép idő javítja a hangulatot, jobban lefoglaljuk magunkat, a fókuszunk kevésbé irányul önmagunkra és problémáinkra.
{BANNER}
Sarlósejtes vérszegénység és időjárás
A fájdalom periodikus fellángolása az egyik fő jellemzője a sarlósejtes vérszegénységnek, így az időjárásra reagáló krónikus fájdalmak vizsgálatánál ez a csoport is előkerült. Azonban az eredmények itt is ellentmondásosak: vannak kutatások, melyek semmilyen összefüggést nem találtak a hőmérséklet és a kórházba járás között, mások szignifikáns kapcsolatot mutattak ki az alacsony hőmérséklet és a fájdalom, illetve a szélsőséges hőmérséklet és a sürgősségi ellátás között, megint mások pedig a szélerősség hatását bizonyították.
Egyes tanulmányok viszont rávilágítottak, hogy számos más tényező is befolyásolhatja az eredményeket, mint például:
- az éghajlat,
- a társadalmi-gazdasági helyzet,
- a fizikai aktivitás,
- a fertőzésre való hajlam.
Migrénes fájdalom
Egy német tanulmány egy éven keresztül vizsgált 100 migrénes beteget, de semmilyen igazolható hatását nem mutatták ki az időjárásnak a migrén gyakoriságára vagy súlyosságára nézve. Érdekesség viszont, hogy ha az egyéneket tekintjük, akkor a páciensek 13%-ánál bizonyíthatóan befolyásolta a migrént a hőmérséklet, a légnyomás és a páratartalom.
Fibromialgiás fájdalom
Az izmokat, lágyrészeket érintő betegségnél a legegybehangzóbbak az eredmények, mely szerint egyáltalán nincs kapcsolat az időjárás milyensége és a fájdalom között, bármelyik összetevőjét is mérjük (hőmérséklet, légnyomás, napsütés, páratartalom stb.).
Hátfájdalom
Egy ausztrál kutatás 993 főnél vizsgálta 7 meteorológiai faktor hatását a hátfájdalomra, de ezek közül csak kettő (az erős szél és hirtelen széllökések) mutatott egyáltalán bármiféle kapcsolatot, a többi semmilyen hatással nem bírt.
Végeredmény?
Nehéz következtetést levonni az eredményekből, hiszen igazán egyik oldalra sem billen a mérleg. Ennek az is oka lehet, hogy a hagyományos vizsgálati protokollokat nehéz itt alkalmazni: az időjárás változékony, rövid ideig mérhető, nem jól elkülöníthető stb. Így a módszerek több sebből véreznek, vitathatóak és nagyon változatosak.
Úgy tűnik, hogy általánosságban véve a krónikus fájdalmat nem befolyásolja az időjárás, vagy csak nagyon speciális körülmények között. Ha mégis összefüggést vélünk felfedezni, az nem tud tisztán, közvetlenül ok-okozati lenni, számos más tényező is közrejátszik (mint például a betegség súlyossága, az egyéni érzékenység, pszichés állapot stb.).
Hogy mi ebben a jó hír? Egyrészt nem kell rettegnünk, ha az időjós kedvezőtlen időjárást jelez, mert ezek szerint nem törvényszerű, hogy az eső, a szél a fájdalmat is magával hozza. Másrészt a panaszaink oka ezáltal nem egy befolyásolhatatlan tényezőn múlik, visszaadhatja a kontrollérzetet is vagy a reményt, hogy mégis lehet megoldás.
Bár tudományos körökben ez a téma igencsak vitatott és nincs még megfelelő, bizonyított válasz, van azonban néhány elmélet, ami megpróbál logikus magyarázatot adni az időjárás és a fájdalom vélt kapcsolatára.
Hogyan kapcsolódhat mégis a fájdalom az időjáráshoz?
- Amikor a légnyomás leesik (többnyire a rossz idő megérkezése előtt), a környező levegő kevesebb erővel feszül neki az ízületeknek, a szalagok tágulnak, kinyúlnak, ami végül nagyobb nyomás alá helyezi az érintett ízületet. Ez magyarázhatja a gyulladásos ízületi fájdalom fokozódását
- Patkányokon végzett japán kutatás szerint a belsőfül apparátusai is befolyásolják, hogy a légnyomás változására mennyire reagál a test, ugyanis stimulálják a fájdalomérző receptorokat, amikor leesik a légnyomás.
- Az alacsony légnyomás stimulálja a szimpatikus idegrendszert, ami helyileg összehúzza az ereket és csökkenti az adott terület vérellátását, a hidegebb idő pedig fokozza a pulzust, a vérnyomást, és hormonális úton szintén helyi érszűkületet okoz.
A fájdalom, a hideg és a fascia
Van egy egészen új vonal is, ami a fascia oldaláról közelíti meg a kérdést: szöveteink éppúgy reagálnak a hőmérsékletváltozásra, mint más szerves vagy épp szervetlen anyagok, tárgyak, felületek: hidegre az aszfalt zsugorodik, melegre megnyúlnak a vezetékek. Könnyen megfigyelhetjük ezt magunkon is: az a gyűrű, ami nyáron pont jó, télen szinte leesik az ujjunkról.
Képzeljünk el egy szárítókötelet, amit teljesen kifeszítünk a két végén. Mi történik, ha ezt a kötelet a megfeszítés közben középen lehúzzuk? Vagy nem lehet jobban meghúzni, vagy annyira feszül, hogy majd’ elpattan, vagy netalántán el is szakad az a kötél. Vagyis, ha a szervezetünk a körülményekre reagálva (legyen ez akár az időjárás) úgy próbál összehúzódni, hogy egy bizonyos pontján lefogják (teheti ezt egy heg vagy letapadás is), vagy már alapból nagyon tónusos, akkor az ezt a fajta változást nem fogja tudni egészségesen követni: a feszülés eléri azt a küszöbértéket, amit az agy már fájdalomként fog jelezni.
Összegzés
A krónikus fájdalommal élők nagy része bólogatna, hogy igen, makacs időjárás mellett neki is jobban fáj. Azonban nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a fájdalom intenzitásának növekedése valóban a meteorológiai tényezők szerint alakulna. Vannak elméletek, amelyek megpróbálják alátámasztani az összefüggést, de a kérdésre még nincs kielégítő válasz. Egy sor egyéb tényező is befolyásolhatja a fájdalomszintet, mint az alapbetegségek, korábbi traumák, fogékonyság, hangulat és életmód és az a tény, hogy hajlamosak vagyunk általánosítani.
Keressük a megoldást a fájdalom kezelésére akár önerőből, akár szakember segítségével, hogy elkerüljük az “EZ VAN” kényelmes, de kevésbé kellemes álláspontot.