Keresztszalag szakadás kezelése műtét nélkül

A leggyakoribb térdsérülés, minden síelő és focista rémálma az elülső keresztszalag szakadása (ACL – Anterior Cruciate Ligament).

Ahogy hirtelen irányt váltunk, felugrunk vagy kitámasztunk, hatalmas erők hatnak a térdre és ebben a pillanatban a keresztszalag meggátolja, hogy a sípcsont elmozduljon a combcsonthoz képest. Természetesen a szalagok közreműködésével az izmok stabilizálják aktívan a térdet. Korábban azt hittük, hogy az ACL szalag (szakadás) képtelen spontán gyógyulni, pedig minden más a testünkben képes rá.

A keresztszalag műtét a legnépszerűbb operációvá nőtte ki magát, így szakadás esetén legtöbbször megműtötték a sebészek. Ma már viszont tudjuk, hogy spontán is képes gyógyulni, akárcsak az oldalsó szalagok, így nem feltétlenül van szükség a műtéti beavatkozásra. Éppen ezért fontos tudni a legújabb kutatási eredményekről.

Mit érdemes tudni a térdszalagokról?

Hogy jobban megértsük, mi adja a bonyodalom okát lássuk, hogyan néz ki a térd anatómiája.

A térdízület a sípcsont és a combcsont között található. A testünk súlyát terhelésnél két porcos gyűrű (meniscus) oszlatja el egyenletesen a ízületi felszíneken, továbbá a szalagok biztosítják a stabilitást, hogy a két csont ne csússzon el egymáson és ne mozduljon ki oldalra járás vagy sportolás közben. Az elülső (ACL) és hátsó keresztszalag (PCL) X alakban fut a térdben a két csontvég között, míg az oldalszalagok (MCL,LCL) egyenes lefutásúak és a térd belső és külső oldalán helyezkednek el.

Hogyan sérül?

Legtöbbször hirtelen irányváltoztatásoknál sérül a térd, ha az izmok gyengébbek, mint a rá ható erők vagy a sportolási technika helytelen, valamint gyakran ütközési baleset velejárója, ha megrúgják foci közben a térdet vagy összegabalyodnak a lábak síelés alatt.

Térdszalag húzódás vagy szakadás?

A térdrándulás során a szalag rostjai megnyúlnak vagy tépődnek, így nem szakad el teljesen. Funkcióját nézve nincs különbség egy megnyúlt vagy egy részlegesen szakadt, teljesen szakadt szalag között, mivel sérült állapotban
egyik sem tudja stabilizálni a térdet .

Előfordul, hogy sérülés esetén “meghúzódik” a térdünk. Ez alatt azt értjük, hogy a térdet körülvevő izomzat és a hozzá tartozó inak sérülnek.

Térdszalag húzódás tünetei:

• térd körüli duzzanat,
• beszűkült a mozgástartomány,
• bevérzés, aminek kék-zöld, lilás színe is lehet.

1-2 héten belül ez a folyamat rendeződik magától és az óvatos terheléssel apránként visszanyerhető a mozgásszabadság.

Amennyiben szakadásról van szó, hosszabbá válik a gyógyulás. Izomszakadás esetén 5-6 hét, ínszalagszakadás esetén min. 2-3 hónap is lehet a felépülés. A térdszalag szakadás tünetei szinte megegyeznek, a differenciáláshoz mindenképp a terapeuta vagy az orvos szaktudása szükséges. 

Az elülső (ACL), a hátulsó (PCL) keresztszalag vagy az oldalszalagok (MCL, LCL) szakadnak többször?

A  legveszélyesebb, ha hajlított térdhelyzetben éri egy nagy ütés a sípcsontot, mivel ilyenkor nélkülözhetetlen a szalagok feladata. Ekkor legtöbbször az elülső keresztszalag (ACL) szakad el teljesen és egyből elveszíti a funkcióját, míg a PCL ritkábban és csak részlegesen szakad, így rejtve marad a funkcióvesztése. Az ACL nem engedi előre kimozdulni a sípcsontot, míg a PCL hátrafelé akadályozza a túlzott mozgását. Az ACL mérete szerint hosszabb és a szakítószilárdsága kisebb a PCL-hez képest. A mozgásainkból adódik, hogy biomechanikailag kevesebb stressz éri a PCL-t.

Az oldalszalagok a kifelé-befelé mozgást akadályozzák meg és stabilizálják oldal irányból a térdet. Ha sérülnek, akkor legtöbbször a meniscus porcokkal együtt éri őket a károsodás.

A keresztszalag műtéti pótlásáról dióhéjban

Több eljárás létezik. A műtét során a sebész egy ép inat vesz ki és ezt berakja az elszakadt helyére. A ín származhat a saját testünkből (combhajlító izom ín, térdkalács ín) vagy kívülről (sertés ínszalag). Az új sebészeti anyagok, eszközök és technikák jelentősen támogatják a ín beépülését.

1960-as évektől, a modern ACL-sebészet kezdete óta több kutató is arra a következtetésre jutott, hogy a pótlás nem mindig kielégítő és igazából helyreállíthatatlan a keresztszalag. Ezt inkább mechanikai szempontok alapján állítják, mint biológiailag. Az elfogadható eredmények 40%-tól 90%-ig terjednek. Ez a nagy változatosság az indikációk, műtéti technikák, anyagok és rehabilitációs protokollok sokféleségével magyarázható.

Mi történne az elszakadt szalaggal, ha nem műtenék meg?

A kutatások szerint az elszakadt keresztszalagban megtalálhatók azok a sejtek, amelyek át tudnak alakulni a növekedési faktorok hatására, így a szalag regenerálódni képes. Fontos, hogy minél hamarabb elkezdjük a mozgatást és az izmaink segítségével hatékonyan stabilizáljuk a térdet. 

Az MRI felvételek bizonyítják, hogy a gyógytorna segítségével jó esélyeink vannak a keresztszalag szakadás teljes gyógyulásra. Egy kutatásban 5 éven keresztül 118 pácienst vizsgáltak, akik közül 62-t egyből megműtöttek 59 pedig elkezdett tornázni. A fiatal, aktív pácienseknél a megfelelő mechanikai ingerekkel elérhető a teljes felépülés, annak ellenére, hogy komoly térdfájdalomtól, mozgásbeszűküléstől és porcsérüléstől szenvedtek. A műtéti beavatkozás során elhúzódik az ízületi gyulladás, tolódik időben a terhelhetőség, ami a meniscusok és a szalagok gyógyulását akadályozza.

Nem minden térdszalag szakadás képes spontán gyógyulásra…

Bizonyos esetekben az elülső keresztszalag (ACL) hozzánő a hátsó keresztszalaghoz (PCL) és így nem tudja ellátni a feladatát. Továbbá az sem mindegy, hogy a szalag melyik szakasza sérül, mivel a combcsonthoz közel eső része sokkal nagyobb eséllyel tud regenerálódni a vérellátás miatt, mint a sípcsonthoz közel lévő, ezt jól bizonyítja, az a 9 kutatás, amiben 734 résztvevő ízületi lazaságát vizsgálták. Azoknak, akiket megműtöttek, romlott a mozgásminőségük és hosszú távon ízületi gyulladásuk lett.

Hogyan néz ki a terápia, ha szeretnénk elkerülni a műtétet?

A kezdeti kezeléssel a térdfájdalom, a duzzanat csökkentése és a teljes kinyújtás elérése a cél. Minél haramabb elkezdjük, annál jobban támogatjuk a spontán gyógyulást. A manuálterápiával a mozgás minősége helyreállítható azáltal, hogy a “helyettesítő” mozgások deformációit kijavítjuk. A kinesio tape segítségével pedig elősegítjükaz ödéma felszívódását.

Elsősorban a törzs izomzatát (core izmok) és az alsó végtag erejét fejlesztjük koordinációs és egyensúlyfejlesztő gyakorlatok által. A legfontosabb, hogy javítsuk a térd hajlíthatóságát, erejét, gyorsaságát és robbanékonyságát, így elkerülhetjük az újrasérülést.

Eleinte az egyenes vonalú futás, kitörés, guggolás, lépcsőzés hasznos, amit kiegészítünk nyújtással. Majd jöhetnek az egyre összetettebb gyakorlatok, ugrások, futás irányváltoztatásokkal, itt a legfontosabb, hogy a talajra érkezés és az onnan elrugaszkodás kontrollálttá váljon. Végül pedig a sportspecifikus gyakorlatokkal kialakítjuk a robbanékonyságot. A felépülési idő 3-6 hónap közé tehető.

{BANNER}

Keresztszalag műtét utáni rehabilitációs protokoll

Mivel van olyan térdszalag szakadás, ami nem tud meggyógyulni, keresztszalag műtétre kerül sor, ami után mindenképp szükség van rehabilitációra, ami nagyjából 1 évig tart. Ahhoz, hogy a helyettesített szalag beépüljön ma már biológiai terápiával is kiegészíthetik a kezelést (saját vérből állítanak elő olyan sejteket, amelyeket a térdbe fecskendezve felgyorsítható a regeneráció).

Az első 6-8 hétben teljessé tesszük a térd mozgástartományát, a 3-6. hónapban kialakítjuk a megfelelő izomerőt és az utolsó szakaszban fél évig fejlesztjük az összetett funkciókat, miközben mentálisan is felkészítjük a pácienst, hogy újra bátran és összpontosítva sportolhasson.

Keresztszalag szakadás esetén térdrögzítő?

Eltérő véleményekkel találkozunk, így nincs aranyszabály. Ha nagy a fájdalom és rásérülési félelem a mozgás során, akkor 2-3 hétig használható térdrögzítő, viszont amint lehet, érdemes elhagyni, mivel helyettesítő mechanizmusokat alakít ki és gátolja a gyógyulást egy idő után.

Hogyan segít a manuálterápia?

A sérülés után kialakulnak szövődmények a gyógyulás során. Gondoljunk csak bele, eleinte sántítunk, kevésbé használjuk a sérült térdünket, nem merünk leguggolni, kisebbet lépünk, így ezek által automatikusan helyettesítő mozgásokat alakítunk ki. Kezdetben ezek fontos részei a gyógyulásnak, de később hátráltatják a végleges gyógyulást. A manuálterápia segítségével ezeket a kompenzációkat és összenövéseket szabadítjuk fel, annak érdekében, hogy révbe érjen a gyógyulás.

Keresztszalag szakadás felépülési idő

Ha nincs műtét, akkor a felépülési idő 3-6 hónap közé tehető. Műtét esetén kb 1 év.

Összefoglaló

Egyik tanulmány sem állítja, hogy az elülső keresztszalag nem képes helyreállítani a saját rostjait, így komolyan fontolóra vehetjük a keresztszalag műtét elkerülését. Mindenképp megéri adni egy esélyt, hogy a saját mozgásainkkal és a manuálterápia – gyógytorna kombináció segítségével rendbehozzuk a térdünket. Ha zátonyra futna a kísérlet, a modern szalagpótlás még mindig segíthet.

Források

• https://jorthoptraumatol.springeropen.com/articles/10.1186/s10195-020-00554-8
• https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1360859221001224
• http://old.semmelweis.hu/wp-content/phd/phd_live/vedes/export/hangodygyorgy.d.pdf
• https://bjsm.bmj.com/content/51/22/1622
• https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3293953/https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/28045756/https://bjsm.bmj.com/content/51/22/1622
• https://ccoe.us/news/acl-tears-vs-pcl-tears/
• https://keagenhadley.com/acl-tear-statistics/