Bokaficam során akár sportsérülés történt velünk, akár csak félreléptünk az utcán, felmerül bennünk a kérdés: vajon sérült a szalag vagy sem? Részleges vagy teljes a szakadás? Az első gondolatunk az lehet, hogy szükséges valamilyen képalkotó vizsgálat és rögzítéssel, pihentetéssel elmúlhat a panasz.

Ez azonban egy idejét múlt szemlélet. Sokkal hatékonyabb és gyorsabb lesz a felépülésünk, ha minél előbb elkezdjük mozgatni, használni a bokánkat. A kutatások alapján már azt is tudjuk, hogy a gyógyulás mértéke független attól, hogy történt-e szalagsérülés, vagy sem! 

véraláfutás bokaficam után
Kificamodott boka

A szalagrendszerünk és kötőszövetes rendszerünk képes magától meggyógyulni, a fokozatos terheléssel pedig elkerülhetjük a szöveti letapadásokat, izmok gyengülését.

De ne siessünk ennyire előre, kezdjük az alapoknál.

A bokaszalagok anatómiája

A boka külső oldalán 3 szalag található, amelyek a szárkapocscsont végét, a külbokát kötik össze lábtőcsontokkal:

  • elülső bokaszalag (anterior-talofibular ligament)
  • középső bokaszalag (calcaneofibular ligament)
  • hátsó bokaszalag (posterior talofibular ligament)

Ezek közül az elülső szalag (anterior talofibulare ligament) a leggyengébb, így ez szakad a legkönnyebben.

bokaszalagok anatómiája

A bokaízület anatómiájának szempontjából a bokaszalagok mellett kiemelt fontosságú a mély fasciarendszer jelenléte. A bokaízületen sok ín, izom halad keresztül, melyeknek összehangolt működése révén vagyunk képesek járni. 

E működésért felel az ún. retinaculum, a mély fascia spirális lefutású megvastagodása, mely sűrűn ellátott proprioceptorokkal (kis szenzorok, amelyek a testünk érzékelését és izmaink helyzetét azonosítják).

retinaculum, a mély fascia spirális lefutású megvastagodása

A retinaculum rendszer mint egy szoros zokni fogja körbe a bokát. Stabilizáló szerepe kiemelten fontos. A megfelelő állapotú retinaculum rendszerben a sok proprioceptor hatékonyabban küld jelet az agynak, ahonnan a válasz az izmok mozgatása lesz. Szalagsérülés esetén a sérült kötőszövetes rendszer miatt az izmok aktiválása, működése is zavart szenved.

Bokaszalag húzódás vagy szakadás?

Bokaficam esetén, amikor a láb befelé, “maga alá” fordul, 80-85%-ban a külső szalagrendszer sérül.

A bokaszalag szakadás tünetei:

  • éles, nyilalló fájdalom,
  • nem tud lábra állni,
  • erősen megduzzadó boka,
  • véraláfutás,
  • 1-2 napos pihentetés után sem javul.

A sérülés fokát a tünetek és az anatómiai elváltozás alapján kategorizálni tudjuk:

  1. A bokaszalagok nem szakadnak, csak megnyúlnak, kis duzzanat, feszülés jelentkezik, enyhe funkcióvesztés az ízületben.
  2. Részleges bokaszalag szakadás, duzzanat és fájdalom , bokamozgás csökkenése, enyhe instabilitás érzet jellemzi.
  3. Teljes bokaszalag szakadás, melynek során duzzanat, vérömleny, fájdalom és teljes funkcióvesztés tapasztalható. [1]
bokaszalag sérülés fokai

Elszakadt a szalag, de hogyan gyógyul meg?

A szalagokat kétharmad részben víz, egyharmad részben pedig kollagén rostok, sejtek alkotják. Mikroszkóppal vizsgálva a kollagén rostok egy speciális hálót alkotnak, hullámos lefutásúak, mely elrendeződés lehetővé teszi, hogy a szalag rugalmas legyen, különféle irányú erőkkel szemben ellenálló. A terhelés növekedésével ezek a hullámos rostok elkezdenek kiegyenesedni. Ha elérték a maximális nyújthatóságot, az erő azonban tovább nő, egy vagy több rost elszakad.

A sérülés első fázisa egy akut, gyulladásos fázis, ami 48-72 óráig tart. Ilyenkor a terület duzzadt és meleg, a vérlemezek vérrögképződése és az immunsejtek aktiválódása történik. A károsodott sejtek eltávolítása után a regeneráció fázisában új vérerek képződnek a sérült területen, az ún. fibroblasztok pedig kollagén rostokat termelnek.

A mozgással fokozzuk a sérült terület véráramlását, így a salakanyagok elszállítása, gyógyuláshoz szükséges metabolitok, tápanyagok árámlása gyorsabb lesz. Az utolsó, remodellációs fázisban a rostok a terhelésnek megfelelően alakulnak át, a külső erőkhöz adaptálódva. A fibroblasztok mechanikai ingerre aktiválódnak, és azoknak megfelelően szabályozzák a rostképződést, tehát a mozgással segítjük a folyamatot. [2]

Nem számít, hogy van-e szakadás! 

Egy kutatás során 25 alany bokáját vizsgálták MRI segítségével. Mindannyiuknak két és fél éve történt bokasérülése. A képalkotó alapján kiderült, csupán 7 alanynál volt tényleges szalagsérülés, 14 résztvevőnél a retinaculum elváltozását látták, a többi 4 alanynál nem volt elváltozás a vizsgált területen. A retinaculum kezelése után nem volt szignifikáns különbség a legtöbb paraméterben a két csoport között, tehát hasonlóan csökkent a fájdalom, javult a mozgásterjedelem, nőtt a terhelhetőség mindkét csoportban.

A kutatás alapján elmondhatjuk, hatékonyan enyhíti a tüneteket a fascia kezelése bokasérülés után akár szalag probléma van, akár retinaculum sérülés. Nem volt jelentős különbség a két csoport között, tehát a gyógyulás és kezelés szempontjából szinte mindegy hogy van-e szalag sérülés. 

A bokaficam kezelése után több idő elteltével is megvizsgálták a résztvevőket. Miután a páciensek elkezdtek ismét többet mozogni, sportolni, tovább javultak az eredmények, a mozgáshoz való visszatérés növelte a terápia hatékonyságát.  [3]

Bokaficam otthoni kezelése

Nézzük mit tehetünk magunkért, hogy a lehető leggyorsabban felépüljünk. 

Az első napokban a legfontosabb, hogy ne essünk pánikba, sőt annál inkább kövessük a PEACE szabályt

  • Protect (Védd)
  • Elevate (polcold föl)
  • Avoid anti-inflammatory modalities (kerüld a gyulladáscsökkentőket)
  • Compress (használj kompressziót)
  • Educate (tanuld meg újra használni)

A sérülés utáni napokban elkezdhetünk tehermentesített helyzetben óvatos mozgásokat végezni a bokával, hogy minél inkább serkentsük a vérkeringést, elkerüljük a szövetek merevségét és az izomzat gyengülését.

A teljes gyógyuláshoz érdemes mozgásterapeuta segítséget igénybe venni.

Boka körüli fascia manuálterápiás kezelése

Bokaficam kezelése szakember által

A teljes funkció visszaállításához és az újrasérülés megelőzéséhez a boka stabilitásának és mobilitásának helyreállítása szükséges.

Bokaszalag húzódás / szakadás kezelése:

  • bokaízületek manuális mobilizációja,
  • boka körüli fascia manuális kezelése,
  • boka körüli izomzat megerősítése,
  • propriocepció növelése instabil eszközön végzett gyakorlatokkal,
  • statikus és dinamikus egyensúlyfejlesztés,
  • sportágspecifikus mozgások gyakorlása.
Boka körüli izomzat megerősítése gyógytornával

Használjunk-e bokarögzítőt?

A bokaficam kezelésére sem a gipszrögzítés, sem pedig a különböző tépőzáras, gumis rögzítők nem megfelelőek. Nemhogy segítenék a gyógyulást, kifejezetten lassítják azt, és a rögzítés utóhatásaival is számolnunk kell. Több hét immobilizáció hatására csökken a boka mozgásterjedelme, merevvé és rugalmatlanná válnak a szövetek, e merevség miatt a propriocepció is zavart szenved, és erősödik a betegségtudatunk.

Mennyi idő alatt gyógyul a bokaficam?

A legtöbb irodalomban a 3-12 hét időtartamot írják, azonban a legtöbb protokoll mindenkit egy kalap alá vesz. 

A gyógyulás üteme függ az egyén edzettségi – szöveti- állapotától, attól, hogy mi a célunk, milyen sporthoz szeretnénk visszatérni. Függ természetesen a sérülés mértékétől – egy részleges bokaszalag szakadás gyógyulási ideje jelentősen rövidebb, mint szakadás esetén -, valamint a kezdeti rehabilitációs módszerektől. A sok befolyásoló tényező miatt egyesek napok, mások hónapok alatt épülnek fel teljesen.

Ha stagnál az állapot, hónapokig elhúzódik a gyógyulás, időjárásra, hirtelen mozgásokra érzékeny marad a boka, akkor a szöveti rendszer még nem gyógyult meg, ilyenkor érdemes segítséget kérni.

Laza szalagrendszer az újrasérülés veszélye?

A bokaficamok az esetek 20%-ában megismétlődnek, sportolók esetén pedig már 50-60% esély van rá, hogy az első ficamot követő évben újra sérül a páciens. Az újrasérülés esélye nagyobb, hogyha a korábbi sérülésünk gyógyulása elhúzódik, több hónap, akár év után is érzékeny marad, instabilitás érzetünk van. A meg nem gyógyult sérüléseink következtében kompenzálni kell a szervezetünknek, így lehetnek egy későbbi térd, csípő, vagy akár felső végtagi probléma gyökerei is.

Laza bokaszalag esetén gyakori az újrasérülés.

Hogyan tudom megelőzni a bokaficamot?

Kificamodott boka prevenciójával foglalkozó tanulmányban 20 labdarúgó játékost vizsgáltak. A játékosok fele, a kontrollcsoport hagyományos kezelést, a másik csapat, a vizsgálati csoport pedig emellé fasciamanipulációs kezelést kapott. A 12 hónapos utánkövetés során az alanyok sérüléseit figyelték. A kontroll csoportban 5 elhúzódó gyógyulású sérülés következett be, a vizsgálati csoportban egy sem. (4) 

A kutatás bár kevés esetszámmal rendelkezik, annyit mégis megmutat nekünk, érdemes prevenciós céllal kezelni a boka körüli kötőszövetet, ezzel az újrasérülés veszélyét is csökkenteni tudjuk.

{BANNER}

Egy példa az állatvilágból!

Figyeljük meg mit csinál egy macska ha megsérül a lába? Először minél kevesebbet használja, sántít. Ez a sérülés első stádiumban fontos, hogy ne okozzunk nagyobb bajt és elinduljon a regeneráció! Azután próbálja letenni a lábát, ismerkedik a terheléssel, hiszen az életben maradásához is szükséges, hogy minél előbb fusson, ugorjon, másszon. Az idő múlásával egyre jobban és ügyesebben használja a végtagot. Mit érdemes eltanulnunk tőle? 

A fájdalomtól való félelem és pihentetés helyett érdemes konfrontálódni és keresni a határainkat. Próbálgatni a végtag terhelhetőségét, és minél előbb visszatérni a hétköznapi mozgásainkhoz!

Összefoglalva

Bokaszalag húzódás, vagy szakadás esetén az első napokban kerüljük a végtag túlterhelését, polcoljuk fel, mozgassuk át naponta többször, minden irányban. Pár nap után ülő, majd álló helyzetben is végezhetünk részterheléssel vagy teljes testsúlyterheléssel bokát átmozgató gyakorlatokat. Sétáljunk minél többet, akár mezítláb, egyenetlen felszínen, javítva ezzel a boka proprioceptorainak működését. Térjünk vissza minél előbb a hétköznapi aktivitáshoz!

bokaszalag rehabilitáció

Amennyiben úgy érezzük nem javul az állapotunk, vagy visszatérő sérülésről beszélünk, ami nem gyógyul meg teljesen, kérjük szakember segítségét.