Az öregedés egy fájdalommentes folyamat. Akkor miért van több panasza egy idős embernek?

Több kultúrában is a fájdalmat gyakran az öregedési folyamat “természetes” részének tekintik és sokan számítanak arra, hogy az életkor előrehaladtával a fájdalom növekedni fog. Anderson által Nepálban,
vidéken végzett tanulmány szerint például hiába biztosítottak orvosi ellátást, az idős emberek még fájdalmaik ellenére sem kértek segítséget. További vizsgálatok során kiderült, hogy a nepáli kultúrában a hátfájást egyszerűen az öregedés természetes velejárójának tekintik.

De nem kell Nepálba menni…

Talán az egyik leggyakrabban elhangzó mondat a rendelőben, hogy “az én koromban már teljesen normális, hogy fájnak az ízületeim…“. ( Ezt csak a “biztos a fejemmel van a gond” és az “én panaszom biztos pszichés” mondatok előzik meg.)

Az orvosok sem segítik ezen hiedelmek tisztázását, hisz előszeretettel hangoztatják: “az Ön gerince olyan, mint egy 70 évesé” vagy “Próbálja elfogadni és tanuljon meg együtt élni ezzel a fájdalommal. Ennél már csak rosszabb lesz.“

Kedves barátunk hogyan önt lelket belénk, ha netán beáll a derekunk?
“Fáj a derekad?…Ne panaszkodj, legalább érzed hogy élsz.“

Félelem és fájdalom körforgás

Valamilyen formában mindannyiunkat foglalkoztat az öregedés és az elmúlás egzisztenciális kérdése. Nap mind nap belenézünk a tükörbe és felfedezünk eggyel több ősz hajszálat, ráncot, látjuk nagyszüleinket megöregedve és tudjuk, hogy ránk is ez vár. Kellemetlen szembesülni az idő múlásának tényével, de az ebből fakadó félelmek valahol reálisak. Idős korunkban ráncosak leszünk, görbébbek és gyengébbek. Ha akarjuk, ha nem, így lesz. Viszont attól rettegni, hogy az öregedés fájdalommal jár vagy esetleg tolókocsiban fogjuk végezni, az egy irreális félelem.

Amikor valami pozitívban hiszünk, legyen az a gyógyulásunk vagy a jövőnkbe vetett hitünk, az agyunk fájdalomcsillapító rendszerei aktiválódnak, egy dopaminfröccsöt kapunk, ami fájdalomcsillaptást és elégedettséget eredményez. Ezt a folyamatot nevezzük placebo hatásnak.
Ezzel ellentétben a félelem, a katasztrofizáció és a hiedelmek olyan agyterületeket aktiválnak, amelyek lassítják a gyógyulást és fokozzák a fájdalomérzékelést (nocebo hatás).

“A félelem az üzemanyag, amely életben tartja a krónikus fájdalmat.” – mondja Alan Gordon pszichoterapeuta, a Los Angeles-i Pain Psychology Center alapítója.

Így rövidítik meg életünket a hiedelmek

A hiedelmek olyan tudományosan megalapozatlan tévhitek, amelyek beépültek a társadalomba és sokszor tényként kezeljük őket, még akkor is, ha kellő bizonyítékunk van az ellenkezőjéről.

Egy tanulmány szerint a hetven év felettiek többsége azt hiszi, hogy idős korban fájdalomban élni természetes dolog.

Az öregedéssel és a fájdalommal kapcsolatos hiedelmek drámai következményekkel járhatnak. Egy longitudinális vizsgálatban azok, akiknek 50 éves korukban pozitív önképük volt az öregedésről, jobb egészségi állapotban voltak a két évtizedes követés során, és átlagosan hét és fél évvel tovább éltek, mint azok, akiknek 50 éves korukban negatív önképük volt.

“Még ha nem is vagyunk tudatában, a társadalomból átvett, az öregedéssel kapcsolatos negatív hiedelmek éveket vághatnak le az életünkből” – állítja Becca Levy, Ph.D., a Yale Egyetem kutatója.

A fenti adatok elkeserítőek lehetnek, ugyanakkor megnyugtatásként is szolgálhatnak, hisz ha pozitívan gondolunk az öregedésre, nem dédelgetünk katasztrofizáló gondolatokat és hiedelmeket, akár hét és fél évvel is tovább élhetünk.

Összefoglalva, ha előre félünk egy fájdalmas öregkortól, akkor nagy valószínűséggel részünk is lesz benne.

Gyakori hiedelmek az öregedéssel kapcsolatban

1. hiedelem: Öregség = kopás = fájdalom

Szembe kell nézni a ténnyel, hogy az emberi test az évek során elhasználódik. Nagyszüleink a szemünk láttára lesznek egyre alacsonyabbak, ami nyilván csak úgy tud megtörténni, ha csigolyák ellaposodnak és a porcok elkopnak. A meglepő, hogy ez fájdalommentesen megy végbe.

Egy tanulmányban olyan személyeket vizsgáltak, akiknek sosem fájt a derekuk. Korcsoportokra osztották őket és azt találták, hogy a kor előrehaladtával egyre gyakoribb a csigolyakopás, a gerincsérv előfordulása és az ízületi felszínek szűkülete.

Elváltozások	20 év	30 év	40 év	50 év	60 év	70 év	80 év
degeneráció	37%	52%	68%	80%	88%	93%	96%
elmosódott határok	17%	33%	54%	73%	86%	94%	97%
kilapulás	24%	34%	45%	56%	67%	76%	84%
kiboltosulás	30%	40%	50%	60%	69%	77%	84%
protrusio	29%	31%	33%	36%	38%	40%	43%
sérv	19%	20%	22%	23%	25%	27%	29%
kisízületi degeneráció	4%	9%	18%	32%	50%	69%	83%
csigolya elcsúszás	3%	5%	8%	14%	23%	35%	50%

Egy másik tanulmányban 1211 nyakfájdalomtól mentes önkéntes nyakáról csináltak MRi felvételt és láss csodát! Az eredmények szintén azt mutatták, hogy  a legtöbb alanynál (87,6%) porckorong kiboltosulás (a gerincsérv előszobája) volt tapasztalható, amely gyakorisága az életkorral szignifikánsan nőtt. Még a 20-as éveikben járó alanyok többségének is volt porckorong kiboltosulása (férfiak 73,3%-ának, illetve a nők 78,0%-ának).

Hasonló a helyzet a csípő és térdízület elkopásával kapcsolatban is. Minél idősebb valaki, annál nagyobb az artrózis előfordulása.

A legtöbb degeneratív elváltozás, kopás az életkorral összefüggő normális, nem pedig kóros folyamat.

2. hiedelem: “Ötven felett már normális, hogy fájdalmaink vannak”

Bár sokan beletörődnek az időskori derékfájdalomba, mondván “az én koromban…“, a kutatások pont az ellenkezőjét bizonyítják. Fentebb láttuk, hogy a csigolyáink idővel elkopnak, viszont a derékfájdalom előfordulása 70 év felett elkezd csökkenni. Minél idősebb valaki, annál kisebb az esélye a derékfájdalomra.

Szóval egy ötvenévesnek nagyobb valószínűséggel fáj a dereka, mint egy nyolcvanévesnek. A fenti tanulmányoknak két fontos üzenete van. Az öregedés egy fájdalommentes folyamat. A második, hogy csak 70 éves korig kell kibírni és a derékfájdalom nagy valószínűséggel megszűnik.

Most már senki nem mondhatja, hogy azért fáj a térde vagy a dereka, mert elkopott vagy mert megöregedett.

Lehet ízületi kopásod fájdalommentesen és lehet fájdalmad ízületi kopás nélkül!

3. hiedelem: A fájdalom idővel rosszabbodik

Egyes betegek és orvosok is azt gondolják, hogy az életkor előrehaladtával a fájdalom intenzitása nőni fog. A fájdalommal kapcsolatos kutatások viszont lerántják a leplet erről a hiedelmeről is.

A fájdalomküszöb az életkorral nő!

A kutatók azt találták, hogy idős korban a testünk fájdalommodulációs rendszerei később aktiválódnak és így a fájdalomérzékelés csökken. Így kevésbé fog fájni az idősek feje, ha bevágják a polc sarkába, mint fiatal korukban.

Így egyrészt az életkor tompíthatja a fájdalomérzékelést, ahogy a látás és a hallás is tompul. Ennek következtében az időseknél nagyobb lehet a sérülések kockázata. Másrészt az életkor negatívan hat a szervezet fájdalomgátló mechanizmusaira, ami növelheti a sérülés utáni krónikus fájdalom kialakulását.

Így hát hiába fáj kevésbé egy idősnek, ha beütötte a fejét a polc sarkába, nagyobb eséllyel lassabban fog meggyógyulni belőle, mint fiatal korában.

Más epidemiológiai tanulmányok is arra utalnak, hogy a mozgásszervi fájdalom előfordulási gyakorisága általában csökken az életkor előrehaladtával.

Ezek az eredmények megcáfolják azt a sztereotípiát, hogy a kor előrehaladtával elkerülhetetlenül fájdalom jelentkezik, és megkérdőjelezik azt az elképzelést, hogy a fájdalom a későbbi életkorban normális és nem kell kezeltetni.

{BANNER}

Ha az öregedés fájdalommentes, miért van több panasza egy idős embernek?

Amikor megszületünk szerencsés esetben egy egészséges testet kapunk egy ép kötőszöveti rendszerrel. Évek során viszont sérüléseket szenvedünk, műtéteken esünk át és baleseteink lesznek.

Ha testünket trauma éri, elindít egy regenerációt. A probléma csak akkor van, ha olyan nagy a sérülés, hogy nem tudja a test meggyógyítani magát.

Az elakadt gyógyulásnak szövődményei leszenek. A test elkezd kompenzálni, ami később panaszhoz vezethet. Erről itt írtam.

Minél idősebb valaki, élete során nagy valószínűséggel annál több balesete, műtétje lesz. Minél több balesetet szenved valaki, annál nagyobb eséllyel lesz kompenzációból adódó krónikus fájdalma.

Egyszóval, nem azért lesz valakinek időskorában több panasza, mert a fájdalom “korral jár”, hanem mert többször van esélye megsérülni a testnek.

Vannak más tényezők is, mint például a lassabb regeneráció, genetikai és epigenetikai hatások, stb., amik hozzájárulhatnak annak a hiedelemnek az elhitetéséhez, miszerint az öregedés fájdalommal jár. Ezekre ebben a cikkben nem térek ki.

{BANNER}

4. hiedelem: “Szorítsd össze a fogad és viseld el!”

Az idősebbek kevésbé panaszkodnak, ha valami fáj, mint a fiatalabbak, ami általánosságban sztoikusabb megközelítésre utal, hisz “ebben a korban mit is várhat az ember?!“

Ez a hozzáállás hasznos volt például a második világháborúban, ahol az maradt életben, aki el tudta fogadni a nehézséget, nélkülözést és a fájdalmat. Sok idős ember viszont továbbra is ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, hogy a sztoicizmus pozitív tulajdonság, és a panaszkodást az erkölcsi és a személyes gyengeség jelének tekintik.

Valahol megnyugtató és érett dolog az öregség elfogadása, viszont a fájdalomba való beletörődés sok idős embert meggátol abban, hogy segítséget kérjen és kezeltesse panaszát.

Úgy tűnik, hogy a fájdalommal szembeni sztoikus hozzáállás nem csökkenti annak következményeit, és még elviselhetőbbé sem teszi.

Az öregedéssel járó fájdalomnak van oka, de ez nem az öregedés!

Esettanulmány: Erzsike néni és a lumbágó

Erzsike néni 73 évesen keresett fel alvását és mindennapjait megnehezítő isiász/lumbágó fájdalommal. Próbálta elfogadni, fogait összeszorítani és mantrázni magának, hogy az “ő korában ez normális“, de már saját magát is alig tudta ellátni.

Fentebb írtam az élet során összeszedett sérülések/műtétek következményeiről. Erzsike néninek is volt még fiatal korában egy vakbél műtétje és egy térdsérülése. Bár látszólag meggyógyultak ezek a sérülések, évek alatt komoly következményeket okoztak. Ezen területek kezelésével teljesen megszűntek a panaszai .

Erzsike néninek nem a 73 éve miatt volt fájdalma, hanem mert sérült a teste valamikor nagyon régen!

Vannak korral járó betegségek (szív-érrendszer, diabetes, neurológiai betegségek stb.) amiket nem lehet meggyógyítani, csak kezelni. De vannak olyan mozgásszervi panaszok (ízületi fájdalmak, derékfájdalom, fejfájás stb.) amelyek oka nem az öregség, hanem egy korábbi sérülés.

Sok idős embert ismerek, aki azt sem tudja, mi a fájdalom és legalább annyi fiatal jön el a rendelőbe, aki napi szinten fájdalomban él.

Amikor 93 éves nagyanyám hogyléte iránt érdeklődtem, azt mondta “Fiam, alig tudok menni, mert nincs erőm és gyenge vagyok, de nem fáj semmim”. Szerintem ilyen az öregség.

Összegezve

Beletörődni a fájdalomba és összeszorított foggal viselni azt nem egy hőstett, hanem oktalanság, és nem mellesleg hét és fél évet vághat le az életünkből.