McKenzie torna, hatékony megoldás gerincsérvre
Tartalomjegyzék
1. Mi az a McKenzie torna?
A köznyelvben McKenzie torna / gyógytorna néven vált ismertté, szakmaibb körökben McKenzie módszernek, vagy más néven Mechanikai Diagnózis és Terápia Módszernek (MDT módszer) nevezik. A módszer Robin McKenzie új-zélandi gyógytornász nevéhez fűződik. Ezt a nemzetközileg elismert manuálterápiás technikát több mint 30 éve oktatják és alkalmazzák világszerte. Annak ellenére, hogy leginkább a nyaki és ágyéki gerinc porckorongsérv-kezelésével kapcsolatban találkozhatnak legtöbben ezzel a módszerrel, nem csupán a gerinc, hanem az egész mozgásszervrendszert érintő ízületek esetén alkalmazható.
2. A McKenzie gyógytorna előnye
A módszer előnye az alapos, mégis egyszerűen alkalmazható vizsgálati metódus és kategorizálás, illetve az, hogy a relatíve kevés személyes alkalom szükséges a megfelelő irányú mozgás hatékonyságának felmérésére és alkalmazására, így a páciens kezébe tudjuk adni az öngyógyítás, önkezelés kulcsát, még abban az esetben is, ha a későbbiekben visszaesés történne az állapotában.
3. Így néz ki a vizsgálat
Alapja egy kezdeti vizsgálat, amely során meghatározott, célzott kérdésekkel és mozgásos tesztekkel felmérjük:
- a páciens fájdalmát milyen mozdulatokra, testhelyzetekre, egyéb befolyásoló tényezőkre hogyan változik a fájdalom mennyisége és minősége,
- az esetleges piros zászlókat: kiszűrjük, hogy milyen esetben nem a gyógytorna, vagy manuálterápia lesz a megoldás és irányítjuk a pácienst a megfelelő szakellátás irányába,
- hipotézist állítunk fel a kérdések alapján: milyen irányú célzott mozgás fog feltételezhetően segíteni, ezt teszteljük is,
- kiválasztjuk a javulást eredményezett mozgásmintát, aminek alapján
- házi feladatot adunk a páciensnek.
A vizsgálat és mozgástesztek során az adott ízület –legyen az váll, csípő, térd, nyaki gerinc, háti gerincszakasz, derék…stb. – egy bizonyos irányú repetitív, azaz ismételt mozgására, vagy kitartott statikus helyzetére figyeljük a fájdalom és a mozgástartomány változását. Az első vizsgálat során a tesztelés alatt már azonnal változhat a fájdalom mennyisége és minősége is, csökkenhet pl. a kisugárzó panasz. Gyorsan ható fájdalomcsillapító módszer, aminek alkalmazásával a rövid idő alatt bekövetkező javulás miatt nem alakul ki terápiafüggőség. A módszer nagyszerűsége abban is áll, hogy a páciens aktívan vesz részt a fájdalom menedzselésében, ezért a módszert manuálterápiás módszerek közül az aktív módszerekhez soroljuk.
4. Milyen csoportokba sorolhatóak a páciensek?
A vizsgálat függvényében, ha valóban mechanikai fájdalomról van szó, három alkategóriába lehet sorolni a pácienseket.
4.1. Derangement szindróma
A leggyakrabban előforduló csoport, itt valódi mechanikai akadály van, ami az ízület elmozdulását akadályozza és fájdalmat provokál. Ilyen mechanikai akadály lehet:
- a nyaki, háti, ágyéki gerincnél a porckorong kiboltosulás, vagy sérvesedés,
- a csípő és vállízületnél is valamelyik ízületet alkotó komponens mechanikai akadálya, mint pl.: ín, szalag, ízületi tok stb.
Ennek a verziónak a legváltozatosabb a fájdalommintája, lehet lokálisan, kisugározhat a perifériára, vagy centrálisan nagyobb területre. A tünetek lehetnek állandóak, vagy időszakosak, mutathat napszaki ingadozást, befolyásolhatja a testhelyzet, vagy a tevékenység. A vizsgálat során egy bizonyos irányú repetitív mozgásra, vagy statikus testhelyzetre-, pl. derékból hátrahajlás, vagy nyaki gerinc esetén pl. ismételt felfelé nézés, vagy csípő ízületnél pl. féltérdelésben testsúlyáthelyezés, vagy vállízület esetén pl. bizonyos irányú fej fölé emelés- a tünetek, vagy fokozódnak, vagy csökkennek, vagy megszűnnek, vagy a centrum felé csökkennek, vagy pont ellenkezőleg, a periférián fokozódnak és ezzel párhuzamosan az ízületi mozgástartomány is változik. A vizsgálat alapján a kezelés azt az irányú mozgást, vagy testhelyzetet foglalja magába, ami a tüneteket csökkentette, centralizálta, vagy megszüntette és ezzel együtt a mozgáspályát növelte.
4.2. Diszfunkciós szindróma
Ebben az esetben a szöveti károsodás úgy, mint hegesedés, összetapadt vagy adaptívan megrövidült lágy szövet mechanikai deformációjának eredménye a fájdalom. Ilyenkor a tünetek már 8-12 hete állnak fenn. (Hisz ez idő alatt a szövetek már képesek ilyen mechanikai deformációra.) A fájdalom mindig időszakos és a mozgáspálya végén jelentkezik. A mozgáspálya sem teljes ebben az esetben. A kezelés során az ismételt mozgás iránya a fájdalmas végpontú irány lesz, hiszen az a cél, hogy a deformált szövet visszanyerje eredeti állapotát az ismételt mozgások hatására.
4.3. Poszturális szindróma
Ebben a csoportban a fájdalom a normál lágyszövet mechanikai deformációja miatt jön létre, ahogy az ízület körüli struktúrák tartósan egyirányú, hosszan fennálló véghelyzeti terhelést kapnak. Pl.: sokáig tartó statikus görnyedt, vagy nagyon feszes egyenes ülésben, sokáig tartó sarokülésben/törökülésben, stb. A fájdalom megszűnik, ha a pácienst mást pozícióba helyezzük. A vizsgálat során nincs fájdalom a repetitív mozgás közben. Ebben az esetben a kezelés magában foglalja a páciens oktatását, hogy hogyan kerülje el a tartós statikus helyzeteket, hisz a hosszan fennálló statikus terhelés hosszú távú következménye diszfunkciós szindróma lehet.
4.4. Egyéb
Ezen három csoporton kívül van még egy csoport, az EGYÉB, vagy nem mechanikai szindrómák csoportja. Ebbe a csoportba, esetenként több látogatás után tudjuk besorolni a pácienst, amikor semmilyen irányú mozgásra vagy statikus helyzetre nem mozdul a tünet tartósan. Ide tartozhat pl.: egy gerinccsatorna szűkület, bizonyos csípőízületi és keresztcsonti ízületi problémák, trauma utáni állapot, krónikus fájdalom szindróma, mechanikailag nem reagáló gyöki fájdalom. Ilyenkor nem a McKenzie módszert használjuk, hanem egyéb fizioterápiás vagy manuálterápiás módszert alkalmazunk.
5. Milyen problémákra ajánlott?
A McKenzie torna gerincsérv, derékfájás esetén kifejezetten hatékony. Legtöbb esetben nyaki, vagy ágyéki gerincsérv esetén használjuk, azonban nagyízületek mechanikai problémája esetén is sikeresen alkalmazható. Így például vállfájdalom esetén, ami egyébként lehet a nyaki gerinc fájdalom/sérvesedés következménye is.
6. Hogyan néznek ki a McKenzie torna gyakorlatok?
A kezelés során furcsa lehet a páciens számára, hogy egy-egy bizonyos irányú gyakorlatot alkalmazunk, esetlegesen különböző pozícióban (hason, háton, ülve, állva, féltérdelésben…stb) attól függően, hogy a tesztelés során melyik pozíció bizonyult a leghatékonyabbnak a fájdalom csökkenésében és a mozgáspálya növelésében, illetve mérlegelve, hogy a házi feladatot hogyan tudja a páciens esetleg nem otthoni környezetben is kivitelezni.
Tehát a módszer nem egy torna, vagyis mozgássor, amit sokszor félreérthetően McKenzie gerinctornának, vagy McKenzie tornának hívnak, sokkal inkább egy úgynevezett irányspecifikus -az adott ízület szempontjából meghatározott irányú-, ismétléseken alapuló mozgás. A vizsgálat után a megoldás a páciens kezébe kerül, azáltal, hogy a házi feladattal a saját maga tudja csökkenteni a panaszait. Tehát a módszer az önkezelésen alapul a MDT terapeuta egyre ritkuló kontrollja mellett.
7. Mennyi idő alatt hat a McKenzie terápia?
A kezelés időtartama eltérő lehet az egyének és a problémák súlyossága szerint. Általánosságban elmondható, hogy néhány kezelés után már érezhető javulás tapasztalható. A hosszú távú hatás azonban a rendszeres gyakorlástól és az egyéni állapottól függően változó lehet. Komplex esetekben a McKenzie módszert együtt alkalmazzuk más manuálterápiás módszerekkel (pl: Stecco módszer), hogy felgyorsítsuk a gyógyulási folyamatot.
8. McKenzie torna árak
Az első lépés minden esetben az Állapotfelmérés, melynek időtartama 60 perc.
Ennek költsége 17.000 Ft.
Szenior és vezető gyógytornásznál 22.000 Ft.
Az Állapotfelmérés magába foglalja a konzultációt, vizsgálatot és kezelést.
A további kezelések 50 percesek és 17.000 Ft kerülnek.
Szenior és vezető gyógytornásznál 20.000 Ft.
4.9 / 5
VCT - Viszcerális terápia
Stecco módszer
Mulligan manuálterápia
Maitland manuálterápia
Neurodinamika