Neurodinamika: egy módszer, ami az idegeket kezeli
Tartalomjegyzék
1. Honnan ered az elnevezés?
A rendelőben történő kezeléseink során pácienseink gyakran hallják ezt a szakkifejezést. Mit is takar ez a szóösszetétel? Ha a latin szavakat lefordítjuk és a jelentését nézzük, ezt látjuk:
dinamika = mozgással kapcsolatos erő.
Egészen fiatal a neurodinamika, vagy más néven idegmobilizáció fogalma. Habár már a múlt század elején is megfigyelték a mozgás és fájdalom kapcsolatát, csak mintegy 27 éve vezette be Gifford az orvosi és a fizioterápiás szakmába a neurodinamika pontos magyarázatát és a terápiát.
Az idegek feladata, hogy felfogják, a központi idegrendszer felé továbbítsák az ingereket, majd visszafelé az agy és a gerincvelő üzeneteit szállítsák.
A gerincből kilépő idegek a végtagjaink és a törzs felé futnak, és ellátják utasítással az izmokat, a bőrt, az ereket. Abban az esetben, ha a perifériás idegek valami oknál fogva nyomás alatt vannak, vagy sérülnek, kárt szenvednek, akkor ez a működés hiányosan, vagy egyáltalán valósul meg és különböző tüneteket:, zsibbadást, érzéketlenséget, erővesztést, izomgörcsöt és nem utolsó sorban fájdalmat okoznak.
Mielőtt részletesebben kitérnénk a módszerre, először ismerjük meg közelebbről az idegeket.
2. Így követik le az idegek a mozgásunkat
Idegeink jól be vannak biztosítva, hogy képesek legyenek követni testünk elmozdulását és eközben semmilyen fájdalmat ne érezzünk. Nyugalmi állapotban a perifériás idegek lazán, hullámosan helyezkednek el. Egy kisebb mértékű nyújtás hatására ezek a hullámok kiegyenesednek. Úgy képzeljük el, mintha egy laza fonalat a két végén meghúznánk és az feszes lesz. Ehhez hozzájárul egy teleszkóphoz hasonló hosszirányú elmozdulási képesség. A kettő együtt mintegy 15%-os hossznövekedést eredményez. Az idegen belüli szöveti struktúra rugamassága még 5%-ot ad a nyújtási lehetőséghez.
Az idegeket három kötőszövetes réteg veszi körül, ami lehetővé teszi azt, hogy rugalmasan kövessék a testünk mozgását. Vegyünk egy példát. Az ujjainkat ellátó idegek a nyaki gerincből lépnek ki, végighaladnak a karunkon az ujjvégekig. Ha az autóban ülve hátranyúlunk a táskánkért, vagy egyszerűen letámaszkodunk, a kar belső részén feszülést érzünk az izmainkban. A feszülés az idegeket is érinti, de szerencsére van terjedési lehetősége, így a mozdulat nem okoz fájdalmat. A mozgáshoz való alkalmazkodáson kívül a csúszási-nyúlási képességnek elengedhetetlen szerepe van az idegek megfelelő vérellátásához és működéséhez is.
3. Hogyan jelez nekünk az ideg probléma esetén?
3.1. Fájdalom
Akinek volt már, tudja, hogy az idegi fájdalom kifejezetten erős lehet. A páciensek nyilalló, villanyozó fájdalomról számolnak be, ami egy határozott vonalban, változó terjedelemben fut végig a végtagon. A leggyakoribb példa erre az isiászos fájdalom, ami az alsó végtag hátsó részén jelenik meg.
3.2. Szenzoros (érzékeléssel kapcsolatos) tünetek
Idegi érintettség esetén változatos, sőt furcsa tüneteket tapasztalhat a páciens. A szaknyelvben dysaesthézia, paraesthézia, hyperalgézia, allodynia fogalmakat különítünk el a pontos leírásra. Bizsergés, hangyamászás, zsibbadás, szúrkálás, zsibogás- leggyakrabban ezeket halljuk a páciensektől. A szenzoros tünetekhez tartozik az, hogy az érintett terület bőre különösen érzékeny, vagy egy behatást, nyomást másképp érez a páciens. Az ellenkezője is előfordul: érzéketlenné válik az adott ideg ellátási területe.
3.3. Motoros tünetek - kiesik a pohár a kezemből!
Az ideg a központi irányításból meghatározott parancsokat szállít, hogy mikor, milyen erősséggel húzódjanak össze az izmok. Ha ez az ideg elégtelen működése miatt nem valósul meg, a páciens gyengének érzi a végtagját, nem tud erőt kifejteni, vagy ha az alsó végtagról van szó, biceg, erőtlen a járása, az alsó végtag emelése nehézséget okoz. Ide tartozik még az a tünetegyüttes, ami az alhasi szervek működésével kapcsolatos. A húgyhólyag, a végbél záróizmainak idegi ellátása is károsodhat, ha a gerincből a deréktájon kilépő idegek érintettek. A páciens nehezen, vagy egyáltalán nem tudja tartani a vizeletét illetve a székletét.
4. Az idegi érintettség okai
4.1. Nyomás
A leggyakrabban hallott szó evvel kapcsolatban a gerincsérv: a csigolyák közötti porckorong külső rétegének lazulása, szakadása miatt a helyét elhagyó belső, kocsonyás rész nyomja, irritálja a gerinccsatornából kilépő ideget. A fájdalom az ideg lefutása mentén jelenik meg, egészen a kéz-illetve lábujjak végéig. Máshol is érheti nyomás az ideget, nem csak a gerinchez közel. Gondoljunk csak egy jóleső, mély alvásra, amikor ráfekszünk a karunkra és zsibbadásra ébredünk. Természetesen ez egy rövid behatás, nem kell aggódjunk, pár perc alatt eltűnnek a kellemetlen érzések.
Az alagút szindróma kifejezés magáért beszél. Az ideg áthaladási helyén egy szűkület keletkezik, ami az ideget a környezetéhez szorítja. Legtöbbször a csuklónál tapasztalható, ezt carpális alagút szindrómának hívjuk. De sorolhatjuk tovább: cubitális alagút a könyöknél, a tibiális alagút a lábszáron, a tarzális alagút a lábfejen helyezkedik el és így tovább. A mellkas felső részén, a nyaknál is gyakran tapasztalunk hasonló jelenséget, amit TOS szindrómának nevezünk.
4.2. Gyulladás
Gyulladás során folyadék szaporodik fel, a szövetek megduzzadnak és ez okoz térszűkületet, valamint a vérellátás csökkenését.
4.3. Trauma (sérülés)
A gerincet illetve a kilépő ideget érő traumás történések miatt, például ostorcsapás-sérülés, esések, ütések során megnyúlhat, károsodást szenvedhet az ideg, hosszabb-rövidebb távra panaszokat okozva.
4.4. Hegek
A bőr és az alatta lévő rétegekben egy sérülés után -legyen az égés, műtét, az idegek körüli szövetek szakadása- a gyógyulás során hegek keletkezhetnek, amik szintén feszíthetik az ideg környezetét.
5. Az idegek gyógyulási képességei
Mindez ijesztően hangzik, de szerencsére az ideg regenerálódó képessége nagyon jó. Hozzá kell tennünk, hogy komoly sérülés, szakadás esetén lassú a gyógyulás, esetenként nem, vagy csak részben valósul meg. A legtöbbször azonban nem ez az eset áll fenn és tudunk segíteni a gyógyulásban. A fizioterápiában kihasználjuk az idegek azt az alaptulajdonságát, hogy a mozgást jól követik, és bizonyos mozdulatokkal befolyásolni tudjuk az idegszövet és környezete rugalmasságát.
6. Mire használjuk a neurodinamikát?
Ebben a folyamatban, valamint a kezelés során a neurodinamikai fogások nagy segítséget nyújtanak. Pontosan meghatározott lépéseket követve tudjuk elérni azt a pozíciót, amiben megfigyeljük az ideg és egyéb szövetek viselkedését, provokáljuk a tüneteket.
Idegi érintettség gyanúja esetén a gyógytornász diagnosztikus célra alkalmazza a Tensioner neurodinamikai teszteket. Az ideg környezetében levő szöveteket és magát az ideget is nyújtás alá helyezzük. A különböző fogásokkal el tudjuk különíteni, melyik ideg melyik területen van kompresszió alatt és ez milyen mértékű.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor a neurodinamikai teszttel nem fokozható a jelenlévő tünet. Ilyenkor más élettani folyamatokat feltételezhetünk és tovább kell kutassuk, hogy mi a probléma oka.
Kis változtatással terápiás célra is használjuk a neurodinamikát. A Slider technika lágyabb, finomabb, mint az előző. Csak a végtag szöveteire adunk nyújtó terhelést, majd bizonyos mozgásra kérjük a pácienst. Ebben az esetben csak az izmok, szalagok között futó ideg környezete változik. Az ideg ilyenkor kellemesen csúszkál az őt körülvevő fasciában (kötőszövetben). Ez a jellegzetes mozdulat ismerős lehet azoknak a pácienseknek, akik már kaptak házi feladatnak idegi mobilizációt.
7. Így használjuk a neurodinamikát a rendelőben
A neurodinamikai fogásokat gyakran használjuk a munkánk során, az állapotfelméréstől kezdve a teljes tünetmentességig. Jól kombinálható a hagyományos gyógytornával és több, általunk használt manuálterápiás fogással: Maitland-, Stecco-, Mulligan-, McKenzie és egyéb terápiás módszerrel.
Nagyon fontosnak tartjuk az idegmobilizációs feladat helyes kivitelezését, ezért időt szánunk arra, hogy a páciens megértse az elméletet, a kivitelezés pontos legyen és az otthoni feladatvégzéskor hatékonyan tudjon közreműködni a gyógyulásában.
Az ideg vérellátása helyreáll, az izomerő visszatér, a zsibbadás, az érzéketlenség megszűnik. A kezelés végére panaszmentessé válik a páciens és visszatérhet a régi életvitelébe.
8. Gyakori kérdések és aggodalmak
A legtöbb páciens csodálkozva és érdeklődéssel figyeli a magyarázatot a neuromobilizáció működéséről. Vannak azonban kételyek, amiket eloszlatni, kérdések, amikre válaszolni szükséges.
Nem fogom elszakítani az ideget?
Ha pontosan kivitelezzük a gyakorlatot, semmi baja nem lesz az idegnek. Házi feladatnak csak a Slider technikát adjuk, amikor csak az ideg körüli lágyrészeket nyújtjuk meg. Nem kell félnünk attól, hogy elszakítjuk az ideget, ugyanúgy, mint ahogy más testrészünket sem tudjuk egy akaratlagos nyújtással elszakítani. Automatikus védőrendszerek működnek veszélyhelyzet esetén: az izmaink megfeszülnek, fájdalom jelentkezik, egész egyszerűen nem engedi az idegrendszer a kár bekövetkeztét. Bízhatunk benne!
Korábban a Tensioner technikát is használták a rehabilitáció későbbi fázisában, ami esetenként átmeneti káros következményekkel járt, manapság azonban már egyre kevésbé alkalmazzák.
Mit tegyek, ha fokozódnak a tünetek?
Ebben az esetben újabb konzultáció szükséges, mert a megkezdett terápián (aminek csak egy része a neurodinamika) változtatni szükséges.
Hányszor kell végezni a feladatot?
Naponta egyszer-kétszer érdemes végezni az idegmobilizációt, 30-40 ismétlésszámmal.
9. Neurodinamika esettanulmányok
Attila kamionsoförként dolgozik. 24 éve egy súlyos balesete volt, amikor egy feje fölötti tárgy a fejére esett és valószínű hátra is csapódott a feje. Többszörös csigolyasérülését meg kellett műteni, azonban a folyamatos nyak-vállfájdalom, a rendszeres fejfájás a fül mögötti területen, az ujjak zsibbadása és fájdalma fennmaradt. Az idők során a kéz szorítóereje is csökkent, így a munkáját is nehezen tudta végezni.
A kezelést egy finom nyaki mozgatással kezdtem, majd néhány pontot kezeltem, hogy a kötőszöveti feszüléseket oldjam. Ezzel rögtön oldódott a zsibbadás és a fájdalom. Következő néhány alkalommal a háti gerincszakaszt mobilizáltam és kilégzéssel egybekötött háti gyakorlatokat végeztünk. Természetesen a neurodinamika módszert a teszteléshez, a terápiához, és házi feladatnak is alkalmaztam. A panaszai fokozatosan csökkentek, a zsibbadás és az ujjfájdalom teljesen elmúlt, a kéz izomereje kezdett visszatérni. A fejfájás még csökkenő mértékben, de megmaradt, amihez más módszert kellett keresni.
Mint látjuk, a neurodinamika a páciens esetében szerves része volt a kezelésnek. Nagy mértékben segítette az ideg gyorsabb és megfelelő minőségű regenerációját más terápiás módszerek használata mellett.
10. Neurodinamika árak
Az első lépés minden esetben az Állapotfelmérés, melynek időtartama 60 perc.
Ennek költsége 17.000 Ft.
Szenior és vezető gyógytornásznál 22.000 Ft.
Az Állapotfelmérés magába foglalja a konzultációt, vizsgálatot és kezelést.
A további kezelések 50 percesek és 17.000 Ft kerülnek.
Szenior és vezető gyógytornásznál 20.000 Ft.
11. Összefoglalva
A neurodinamika egy diagnosztikus-terápiás módszer, amelyet idegi érintettség esetén alkalmazunk. Legtöbbször más módszerek, manuálterápia, gyógytorna kiegészítő kezeléseként alkalmazzuk, hogy az idegi tüneteket: zsibbadást, fájdalmat, izomgyengeséget megszüntessük. Az eredmény fokozása érdekében pontosan betanított otthoni feladatokkal látjuk el a pácienseket.
4.9 / 5
VCT - Viszcerális terápia
Stecco módszer
Mulligan manuálterápia
McKenzie módszer
Maitland manuálterápia