A 10 leggyakoribb gerincsérvvel kapcsolatos mítosz

A gerincsérv és a protrúzió szavak sokak számára félelmet és aggodalmat keltenek, legyenek azok betegek, orvosok vagy gyógytornászok. Szinte mindegy milyen kontextusban üti fel fejét, és máris valamilyen nagy bajra, katasztrófára gondolunk. 

A kutatások félreértelmezése, a személyes tapasztalat tényként közlése, a tudatlanság és a média mind hozzájárulnak a hiedelmek kialakulásához és elhomályosítják a betegek megítélését akkor, amikor a leginkább szükségük lenne a pontos információkra.

Ahhoz, hogy ezek a tévhitek ne befolyásolják a betegek döntéseit, ne vezessenek katasztrofizációhoz és felesleges szorongáshoz, szükségtelen műtéthez, érdemes tiszta vizet önteni a pohárba.

Ezzel a cikkel az a célom, hogy megcáfoljam a gerincsérvvel kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket.

Mielőtt kifejtem a szerintem leggyakoribb tíz, derékfájással / gerincsérvvel kapcsolatos tévhitet, röviden bemutatom a porckorong anatómiáját, a gerinc működését és a gerincsérv tüneteit. Lássuk mitől is félünk annyira.

Pár hivatalos szó a gerincről, csigolyákról és a gerincsérvről

A csigolyák között elhelyezkedő porckorongok rugalmas lengéscsillapítóként szolgálnak. A gerincsérv, más néven porckorongsérv, akkor alakul ki, amikor a porckorong külső, rostos gyűrűje meggyengül, megreped vagy elszakad, lehetővé téve a belső, lágyabb nucleus pulposus (kocsonyás mag) kiboltosulását. Ekkor nyomás nehezedhet a gerincvelőre vagy a környező idegekre. A protrúzió a gerincsérv korai stádiumára utal, amely a porckorongok kezdeti károsodását jelzi és enyhébb degeneratív változásokat mutat, mint a gerincsérv.

Gerincsérv tünetei

A gerincsérv tünetei, a derékfájdalom, lábfájás, zsibbadás vagy izomgyengeség, összetéveszthetők más problémák tüneteivel. Fontos a differenciált diagnosztika, mivel más betegségek is hasonló tüneteket okozhatnak, például SI ízületi érintettség, csípő ízületi problémák vagy belső szervek érintettsége. Bár a gerincsérv gyakori és komoly tüneteket okozhat – és ilyenkor komolyan kell venni – általában tünetmentes.

Hiedelem 1: A porckorongok könnyen elcsúszhatnak

Gyakran hangoztatják a páciensek:
“Úgy érzem, a csigolyám nincs a helyén, elmozdult,”

Bár a “porckorong-elcsúszás / kicsúszás” kifejezés a köznyelvben elterjedt – gyakran hallhatjuk, hogy olyan csontkovácsot keres valaki, aki helyreteszi a csigolyát-, a porckorongok valójában nem csúsznak ki a helyükről. Igazából ez lehetetlen, mivel a porckorongok, a csigolyák közé erősen beékelődnek és stabil szalagokkal szilárdan rögzülnek a gerincoszlophoz.

A valóságban a porckorongok inkább megsérülnek, mint elcsúsznak.

Hiedelem 2: A gerincsérv minden esetben fájdalommal jár

Sokan már attól megijednek, ha egy rutinvizsgálat során kiderül, hogy porckorongsérv, csigolyameszesedés vagy valamilyen kopás van a gerincükben. Azonban fontos kiemelni, hogy például a nyaki gerincszakaszon tíz emberből hatnál, míg az ágyéki gerincben tíz emberből ötnél található valamilyen porckorongelváltozás, köztük nyaki porckorongsérv is, akár fájdalom nélkül.

Tehát ezek az “abnormálisnak” vélt elváltozások valójában normálisak. Az öregedéssel járó természetes szöveti elváltozások, a hajhullás és a ráncosodás mind ilyen fájdalommentes “degeneráció” típusai.

Egy tanulmányban 3110, derékfájdalommal nem küzdő, 20 és 80 év közötti felnőttenek vizsgálták az ágyéki gerincét. Az eredmények azt mutatták, hogy a résztvevők döntő többségénél előfordult porckorong degeneráció, kitüremkedés, sőt, akár porckorongsérv is, ennek ellenére az érintettek nem tapasztaltak fájdalmat. A porckorongok kopása tehát egy természetes öregedési folyamatnak tekinthető.

Elváltozások	20 év	30 év	40 év	50 év	60 év	70 év	80 év
degeneráció	37%	52%	68%	80%	88%	93%	96%
elmosódott határok	17%	33%	54%	73%	86%	94%	97%
kilapulás	24%	34%	45%	56%	67%	76%	84%
kiboltosulás	30%	40%	50%	60%	69%	77%	84%
protrusio	29%	31%	33%	36%	38%	40%	43%
sérv	19%	20%	22%	23%	25%	27%	29%
kisízületi degeneráció	4%	9%	18%	32%	50%	69%	83%
csigolya elcsúszás	3%	5%	8%	14%	23%	35%	50%

..és ez alól a nyaki gerincsérv sem kivétel

Ez a 2015-ös tanulmány 1211 tünetmentes, 20 és 70 év közötti egyén nyaki gerincének MRI vizsgálatát értékelte. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy milyen arányban fordulnak elő különböző nyaki gerincpatológiák a tünetmentes populációban. Az eredmények szerint a vizsgált személyek többségénél találtak valamilyen patológiát a nyaki gerincen, de ezek nem okoztak fájdalmat vagy egyéb tüneteket. A porckorongsérv előfordulása a korral növekedett, és a 70 év felettiek több mint 70%-ánál volt jelen, hangsúlyozom, fájdalom nélkül.

Hiedelem 3: Az MRI megmutatja a derékfájdalom okát

Talán túl sok mindent is megmutat és azáltal, hogy nagyon részletesen felfedi a test elváltozásait, a kontroll és a tudás illúzióját nyújtja úgy betegeknek, mint orvosoknak. Mindenki azt kezdi hinni, hogy tudja mi áll a derékfájdalom hátterében.

Azonban az MRI képek – ahogy korábban már kifejtettem – csak az anatómiai eltéréseket mutatják meg, és nem a fájdalom forrását.

A fájdalom -és ez alól nem kivétel a derékfájdalom vagy a lábzsibbadás sem, – egy komplex agyi folyamat eredménye. Az agy valamiért azt érzékeli, hogy veszélyben van. És ez az érzékelés néha független a mély képalkotók által kimutatott degeneratív elváltozásoktól. Fájdalom úgy is tud jelentkezni, ha nincs kopás, sérv, szakadás és egyéb sérülés a háttérben. Például egy amputált végtag esetén gyakran jelentkezhet fantom fájdalom úgy, hogy még végtag sincs, nemhogy sérülés.

Tehát az Mri felvételen a fájdalom oka nem látható, viszont sok olyan elváltozás azonosítható, amelyeknek legtöbb esetben nincs köze a tünetekhez.

Ezt nem csak Dr. House, hanem Dr. Richard A. Deyo, a derékfájdalmak területén elismert szakértője is, aki szerint “Az MRI eredményeket csak óvatosan szabad értelmezni, mivel a képalkotó vizsgálatok gyakran kimutatnak eltéréseket, amelyek nem okoznak fájdalmat vagy tüneteket, és nem igényelnek kezelést“(Deyo & Weinstein, 2001)

Hiedelem 4: Ha van derékfájdalom, biztos gerincsérv is van.

Az emberek többsége találkozik élete során valamilyen mértékű, rövidebb/hosszabb ideig tartó derékfájdalommal. Azonban a porckorongsérv nem a derékfájás leggyakoribb oka.

A derékfájdalmat két nagyobb csoportba oszthatjuk: specifikus és nemspecifikus. A specifikus derékfájdalom olyan konkrét diagnózissal kapcsolatos, mint például a gerincsérv, a csigolyák közti ízületi gyulladás vagy a gerincvelői kompresszió. Ezen esetekben pontosan azonosítható a panasz kiváltó oka, így a kezelés is az adott problémára irányul.

Ezzel szemben a nem specifikus derékfájdalom olyan esetekben fordul elő, amikor nincs egyértelmű strukturális vagy patológiai ok a fájdalom mögött.

A nemspecifikus derékfájdalom kialakulásához több tényező együttes hatása szükséges, hiszen ez egy multifaktoriális probléma. Ezt a legkönnyebben egy pohár víz analógiával tudom szemléltetni. A derékfájdalom – és ez minden más panaszra is igaz – akkor jelentkezik, ha az életünkben lévő terhelés, fizikai- és lelki stressz (korábbi sérülések, belső szervi panaszok, lelki trauma, gyász, szorongás stb.), vagyis a pohárban lévő víz meghaladja a pohár kapacitását. Ha túlcsordul, fájdalmat érzünk.

A nem specifikus derékfájdalom a derékfájdalmak hozzávetőlegesen 80-90%-át teszik ki, így az esetek csupán 10%-ánál valószínű, hogy a panaszok gerincsérvre vezethetők vissza.

Hiedelem 5: Ha gerincsérv, akkor egy életen át vigyázni kell!

Mint azt korábban láttuk, a porckorongsérv még azoknál is előfordulhat, akik nem tapasztalnak fájdalmat. Emellett a ténylegesen tüneteket okozó és kezelésre szoruló gerincsérvek száma mindössze a 10%-a azoknak, amelyek ártalmatlanok és panaszmentesek.

Ráadásul, ha figyelembe vesszük, hogy a tüneteket okozó porckorongsérv spontán gyógyulási aránya is meglehetősen magas, tovább csökkenhet az aggodalmunk.

Egy metanalízis például azt vizsgálta, hogy milyen valószínűséggel húzódik vissza a gerincsérv spontán módon, ahol nem volt szükség gyógytornára, injekcióra, gerincstabilizálásra és műtétre, csak időre. Ez az összegző vizsgálat 11 tanulmányt értékelt, amelyben összesen 675 beteget követtek. Az eredmények szerint a gerincsérv spontán regressziójának átlagos valószínűsége 66,66% volt.

“A meglepő az, hogy az előrehaladottabb állapotú gerincsérv esetén nagyobb az esélye a spontán gyógyulásnak, mint a kevésbé súlyos esetekben.” – mondja Dr. Ajay Krishnan indiai ortopéd sebész.

Tehát a gerincsérv súlyosabb állapotainál a szervezet öngyógyító képessége előtérbe kerül, és a gyógyulás bekövetkezhet anélkül, hogy sebészeti beavatkozásra lenne szükség.

Fontos azonban megjegyezni, hogy bár a gerincsérv spontán gyógyulása és visszahúzódása valóban előfordulhat, a gyógyulási arány jelentősen eltérhet és egyes esetek valóban orvosi, gyógytornász vagy sebészi segítségre szorulnak.

{BANNER}

Hiedelem 6: Gerincsérv esetén pihenni kell és nem szabad mozogni

Bár a mozgás egyes esetekben súlyosbíthatja a porckorongsérv tüneteit – és ilyen esetekben más mozgásformát kell választani-, a megfelelő és óvatos mozgás valójában elősegítheti a gyógyulást és csökkentheti a fájdalmat.

Egy 2018-as tanulmány a mozgás porckorongra gyakorolt regenerációs hatását vizsgálta (és nem a gerincsérv gyógyulását). A tanulmány szerzői porckorong sejtjeiben (IVD) vizsgálták a fizikai aktivitás és a pihenés hatását. Az eredmények azt mutatták, hogy a mérsékelt mechanikai terhelés – ami a normális mozgásnak felel meg – pozitív hatással lehet a porckorongok regenerációjára és egészségére (Choi et al., 2018).

Milyen mozgást végezhetünk derékfájdalommal / gerincsérvvel?

A recept egyszerű, és hangsúlyozom, nem mindenkinek szükséges gyógytorna vagy manuálterápia. Ahogy korábban említettem, a testünk törekszik a regenerálódásra és a spontán gyógyulásra, amit leginkább mozgással tudunk támogatni. Amint a kezdeti tünetek enyhülnek, és már képesek vagyunk sétálni vagy néhány kisebb mozdulatot végezni, ne habozzunk megtenni azt. Ne féljünk attól, hogy a mozgással ártunk vagy hátráltatjuk a gyógyulást. A testünk jelezni fogja – a tünetek fokozódásával – ha egy adott mozgás túlságosan intenzív és már nem segíti a gyógyulást.

Hiedelem 7: Ha gerincsérv, akkor tilos a futás

Mielőtt a futás porckorongra gyakorolt előnyeit tárgyalnánk, fontos megjegyezni, hogy vannak olyan porckorongsérv tünetek, amelyek nem tolerálják a dinamikus mozgást, beleértve a futást is.

A közvélemény gyakran úgy gondolja, hogy a sok futás káros a gerincre, mivel a folyamatos ütközés és vibráció károsítja a porckorongokat, ami később gerincsérvet okozhat.

Ezt megcáfolta egy tanulmány, melyben 25-35 év közötti aktív és inaktív fiatalokat vizsgáltak, és azt találták, hogy a rendszeres futók porckorongjai vastagabbak lettek és jobban hidratáltak voltak, mint az inaktívaké. Ez arra utal, hogy a gyakori futás pozitív hatással van a porckorong szerkezeti adaptációjára (Belavý et al. 2017).

Daniel L. Belavý, a tanulmány egyik szerzője, kiemelte: “A lényeg, hogy az emberek mozogjanak, mert a gerinc és a porckorongok számára a mozgás létfontosságú“.

Hiedelem 8: Ha gerincsérv, akkor elkerülhetetlen a műtét

Porckorongsérv műtéti beavatkozására ritkán van szükség. Fontos hangsúlyozni, hogy még a súlyos tünetekkel járó protruzió és sérv esetén is előfordulhat a spontán gyógyulás. És csupán időre, mozgásra és néhány esetben gyógytornára vagy esetleg gyógyszeres támogatásra van szükség.

Gyógytornász-manuálterapeutaként a test spontán gyógyulásának támogatását részesítem előnyben, azonban vannak helyzetek, amikor a műtét a legjobb döntés. Minden esetben orvosi vagy sebészi konzultációt javaslok, ha tartós és intenzív fájdalom tapasztalható, reflex kiesés, izomgyengeség és ha a konzervatív kezelések (gyógytorna, gyógyszerek, fizikoterápia) nem hoznak eredményt, vagy a tünetek romlanak.

A cauda equina szindróma azonnali sebészeti beavatkozást igényel. Ez egy sürgősségi állapot, amely a gerincvelő alsó ideggyökeinek kompressziójából adódik, és olyan tünetekkel jár, mint a vizelet- és székletürítési zavarok, a nemi funkciók romlása, és az alsó végtagok érzéskiesése.

Hiedelem 9: Gerincsérv = izomgyengeség

Az izomerősítés, a CORE (törzsizom) edzés, a gerinc stabilizálásának fontossága egyre népszerűbb a derékfájdalommal kapcsolatos magyarázatokban. Sok terapeuta és edző úgy gondolja, hogy ha az izmok nem erősek és a törzs nem elég stabil akkor a mozgás során fájdalom léphet fel. Azonban ez a megközelítés alapjában véve téves és számos bizonyíték van arra, hogy az izomgyengeségnek és a fájdalomnak nincs közvetlen kapcsolata.

Az egész CORE őrület a 90-es években kezdődött, amikor pár izgalmas kutatást félreértelmeztek.

A téma egyik legfontosabb szakértője Paul Hodges, aki a munkássága elején a törzs- és a gerinc melletti kis stabilizáló izmok (CORE izmok(pl. transversus abdominis, multifidus izom)) feed-forward mechanizmusát vizsgálta. A feed-forward mechanizmus azt jelenti, hogy az agy előre aktivál egyes izmokat – esetünkben a törzs stabilizálóit-, mielőtt a kívánt mozgás kivitelezése megkezdődne, lehetővé téve a test számára, hogy felkészüljön a mozgásra és stabilizálja a törzset. Például, ha valaki szeretné megemelni a karját, akkor a vállizmok aktivitása előtt 50 ms-al a CORE izmok megfeszülnek, ezzel biztosítva egy stabil alapot (Hodges & Richardson, 1997).

Pár évvel később Dr. Hodges kimutatta, hogy a derékfájás esetén ez a feed-forward (előretervezés) mechanizmus késik. Vagyis ha egy derékfájós szeretné felemelni a karját, akkor a törzs izmok később kapcsolnak be.

És BUMM egy egész iparág született! Csak hazánkban több tucat olyan gyógytornász/edző továbbképzés van a piacon, amelyik erősíti és stabilizálja a törzset, annak reményében, hogy megszűnik a derékfájdalom (Hodges & Richardson, 1999.)

A tudomány helytelen értelmezése a józan ész fölé kerekedett. Paul csak annyit talált, hogy derékfájdalomnál késik az izmok bekapcsolása. Senki nem mondta, hogy elgyengülnek az izmok, senki nem mondta, hogy kikapcsolnak és még a kutatók sem állítotték, hogy a CORE izmok a világ legfontosabb izmai.

Továbbá erős bizonyíték van arra, hogy a stabilizációs gyakorlatok- akárcsak a gyógytorna- hosszú távon nem hatékonyabbak, mint az aktív testmozgás bármely más formája (Smith, B. E., Littlewood, C., & May, S. 2018).

Újból hangsúlyozom, ha nemspecifikus derékfájdalomról beszélünk (egy akut gerincsérv nem tartozik ide), akkor mindegy, hogy valaki a gyógytorna rendelőben csinálja a sokszor unalmas gyakorlatokat vagy a kedvenc sportját űzi, mivel mindkét irány hasonlóan hatékony lehet.

Hiedelem 9: Akinek gerincsérve van, egy életen át kell gyógytornát végezzen.

Gerincsérv kezdeti időszakában -amikor a tünetek intenzívek – a gyógytorna és egyes manuálterápiás módszerek (McKenzie, Maitland, Mulligan, Stecco FM.) a leghatásosabb fegyverként használhatók.

Egy alaposan és célzottan felépített kezelési terv meggyorsíthatja a gyógyulás ütemét.

Viszont az a tévhit, miszerint porckorongsérv után fenntartó kezelésre van szükség,- mert bármikor kiújulhat a probléma és egy életen át vigyázni kell rá (kerülni az emelést, előrehajlást és folyamatosan feszesen kell tartani a gerincünket) – káros és tudománytalan.

Mivel nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a heti rendszerességgel végzett gyógytorna hosszútávon hatékony, a páciensek ilyen gyakori gyógytornára való biztatása nemcsak anyagi terhet jelenthet számukra, de etikailag is megkérdőjelezhető.

A gyógytorna és a maunálterápia célja a tünetek mérséklése és test öngyógyításának támogatása.

Amikor a tünetek enyhülnek vagy megszűnnek, fontos, hogy bátorítsuk a pácienseket a sporttevékenységekhez való visszatérésre. Ez segít abban, hogy ismét magabiztosnak és kompetensnek érezzék magukat a saját testükkel kapcsolatban.

Felejtsük el azt is, hogy a gerincsérveseknek csak úszni szabad, mert az tehermentesíti a gerincet és soha többé nem lehet futni vagy síelni.

Hiedelem 10: A gerincsérv örökletes

Az emberek 49-90% élete során valamilyen mértékben találkozik derékfájdalommal és könnyen előfordulhat, hogy egy családban többen is érintettek. Ez viszont nem jelent genetikai felhalmozódást, csupán a nagy számok törvényét. A gerincsérv és derékfájdalom öröklődése összetett kérdés, hisz nincs egy konkrét gén, ami a derékfájdalomért lenne felelős. A genetika befolyásolhatja a gerinc szerkezetét és a porckorong minőségét, de ez csupán egy csepp a tengerben, hogy kialakuljon a derékfájdalom.

Gerincsérv kezelése a Sherlock Rehabban

Fanni, egy 28 éves páciensem, aki 13 éve küzd jobb lábába sugárzó derékfájdalommal. Panaszai már középiskolás korában megjelentek, néha olyan erős fájdalmak léptek fel, hogy egyszer mentővel kellett kórházba szállítani. Bár vannak jobb és rosszabb időszakai, Fanni mindennapjait beárnyékolta a fájdalom. A tünetek hol fellángoltak, hol alábbhagytak, de különösen a menstruáció ideje alatt fokozódtak.

Az elmúlt tíz évben számos terápiát -manuálterápiát, gyógytornát, fizikóterápiát, injekciót és gyógyszeres kezelést-, alkalmaztak Fannin, amelyek a gerincet és az ideggyulladást célozták, azonban eredménytelenül.

Orvosai tanácsára Fanni derekáról MRI vizsgálatot készítettek, amely megerősítette a gyanút. A deréktáji L4-es csigolyánál egy bal oldali kiboltosulást (protruziót) találtak. És a protruzió ugye tudjuk, hogy a gerincsérv “kistestvére”.

Ha rápillantunk Fanni leleteire és tüneteire megállapíthatjuk, hogy egy tiszta klinikai képpel van dolgunk, ami azt jelenti, hogy a gerincsérv jelenléte képalkotó vizsgálatokkal és fizikai vizsgálatokkal is sikerült alátámasztani.

Nem minden az, aminek látszik…

Általában egy akut gerincsérv okozta tünetegyüttes pár hét vagy hónap alatt megszűnik. Az ember néhány napig szenved, majd gyógytornát végez, és minden visszaáll a régi kerékvágásba. Hogyan lehet az, hogy Fanninál a vizsgálati eredmények megegyeztek, de a kezelések mégsem voltak hatékonyak?

A porckorongsérvre mi úgy tekintünk, mint az öregedés természetes folyamtára.  Nem pánikolunk, amikor valaki gerincsérvet bizonyító leletekkel érkezik a rendelőbe, hisz tudjuk, bár néha (10%-ban) kellemetlen panaszokat okozhat, általában könnyen regenerálódik, és a legtöbb esetben viszont tünetmentes marad.

Az első találkozón alaposan beszélgetés során megnézzük, mi van a páciens “poharában” (korábban használt analógia alapján), feltárjuk a múltját születéstől a jelenig. Különböző irányú kérdéseket teszünk fel, mozgásszervi és belső szervi panaszok után keresgélve. Összefüggéseket keresünk a múltbeli sérülések, belső szervi panaszok és a jelenlegi derékfájdalom között. Megpróbáljuk eldönteni, hogy a páciens tüneteit ténylegesen a gerincsérv okozza-e (specifikus derékfájdalom), vagy egy nemspecifikus derékfájdalomról van szó, amely pontosan utánozza a porckorongsérv tüneteit.

Amikor Fannit megvizsgáltam, feltűnt, hogy a panaszai menstruáció idején erősödnek. További kérdések után kiderült, hogy nőgyógyászatilag is voltak, illetve vannak problémái: erős menstruációs görcsei, intenzív vérzései és közösülés közbeni fájdalmai miatt endometriózisra is gyanakodtak már. A panaszok a gimnazista években kezdődtek, nem sokkal az első menstruációk után (amikor a méh aktívabbá válik).

Korábban már írtam, hogy a belső szervek hogyan okozhatnak kisugárzó fájdalmat. Mivel a méh idegei a gerincben találkoznak a láb idegeivel, képesek egymásra hatni – és pontosan ez történt Fanninál.

A kezelés során belső szervi manuálterápiát, a VCT módszert alkalmaztuk, a hasánál kezeltük a méh környéki szöveteket és szalagokat. Az első kezelés után a tünetek jelentősen csökkentek, és Fanni a második találkozóra vidáman, 80%-os javulást tapasztalva érkezett.

Második kezelés hatásáról már csak emailben kaptam visszajelzést, amiben a menstruációban történt változásról számolt be -“Konkrétan nulla görcsöm volt, nem jöttek belőlem azok a szörnyű dolgok (mentruációs vérrögökre gondol), és csak a tegnapi nap volt viszonylag erősebb (a ciklus), de az sem annyira, mint előtte és mára már egész lightos. Olyan, mintha fogamzásgátlót szednék.” – miszerint nem csak a mozgásszervi panaszai, hanem nőgyógyászati téren is reagált a teste a kezelésre.

Fanni esete rámutat arra, hogy nem minden az, amit az MRI-felvétel vagy a klinikai kép mutat, hogy a valódi megoldás néha más területeken keresendő.

Összefoglalás

Az ember könnyen megijed, ha az egészsége veszélybe kerül, legyen az vélt vagy valós fenyegetés. Korábban azt hittük a porckorongsérv egy valós veszély. A kutatások félreértelmezése, a személyes tapasztalat tényként közlése, a tudatlanság és a média, mind hozzájárulnak a hiedelmek kialakulásához és elhomályosítják a betegek megítélését akkor, amikor a leginkább szükségük lenne a pontos információkra.

Források

1. Olosz József: A 10+1 leggyakoribb tévhit a gerincsérvről – Amiről az orvos nem beszél magazin 2023. augusztusi szám
2. Amin, R. M., Andrade, N. S., & Neuman, B. J. (2017). Lumbar Disc Herniation. Current Reviews in Musculoskeletal Medicine, 10(4), 507-516. doi:10.1007/s12178-017-9441-4. PMC5685963. PMID: 28980275.
3. Balagué, F., Mannion, A. F., Pellisé, F., & Cedraschi, C. (2012). Non-specific low back pain. The Lancet, 379(9814), 482-491. doi: 10.1016/S0140-6736(11)60610-
4. Belavý, D. L., Quittner, M. J., Ridgers, N., Ling, Y., Connell, D., & Rantalainen, T. (2017). Running exercise strengthens the intervertebral disc. Scientific Reports, 7, 45975.
5. Deyo, R. A., & Weinstein, J. N. (2001). Primary care: Low back pain. New England Journal of Medicine, 344(5), 363-370.
6. Hodges, P. W., & Richardson, C. A. (1997). Contraction of the abdominal muscles associated with movement of the lower limb. Physical Therapy, 77(2), 132-144.
7. Hodges, P. W., & Richardson, C. A. (1999). Altered trunk muscle recruitment in people with low back pain with upper limb movement at different speeds. Archives of Physical Medicine and Rehabilitation, 80(9), 1005-1012.
8. Hodges, P. W., & Smeets, R. J. (2015). Interaction between pain, movement, and physical activity: short-term benefits, long-term consequences, and targets for treatment. Clinical Journal of Pain, 31(2), 97-107. doi: 10.1097/AJP.0000000000000191
9. Hoy, D., Brooks, P., Blyth, F., & Buchbinder, R. (2010). The Epidemiology of low back pain. Best Practice & Research Clinical Rheumatology, 24(6), 769-781. doi: 10.1016/j.berh.2010.10.002
10. Koes, B. W., van Tulder, M., Lin, C. W., Macedo, L. G., McAuley, J., & Maher, C. (2010). An updated overview of clinical guidelines for the management of non-specific low back pain in primary care. European Spine Journal, 19(12), 2075-2094. doi: 10.1007/s00586-010-1502-y
11. Krishnan, A., et al. (2014). Spontaneous Regression of Lumbar and Cervical Disc Herniations – A Case Series and Review of Literature. Journal of Clinical and Diagnostic Research, 8(6), 13-16.
12. Olosz, J. (2022). Zsigeri fájdalom 1. – Hogyan okoznak belső szerveink mozgásszervi tüneteket? Sherlock Rehab. Retrieved from https://sherlockrehab.hu/blog/zsigeri-fajdalom-1-hogyan-okoznak-belso-szerveink-mozgasszervi-tuneteket/
13. Olosz, J. (2022). Nőgyógyászati problémák és térd fájdalom – Esettanulmány a páciens szemszögéből. Sherlock Rehab. Retrieved from https://sherlockrehab.hu/blog/nogyogyaszati-problemak-es-terdfajas-esettanulmany-a-paciens-szemszogebol/
14. Smith, B. E., Littlewood, C., & May, S. (2018). An update of stabilisation exercises for low back pain: a systematic review with meta-analysis. BMC Musculoskeletal Disorders, 19(1), 1-15. doi: 10.1186/s12891-018-1942-3