VCT - Új manuálterápiás módszer a belső szervi problémák kezelésére
Tartalomjegyzék
1. A VCT módszer áttekintése
A Viszcerális Konvergencia Terápia (VCT) egy integrált viszcerális - "viscera" latin szóból származik, ami a test belső szerveire utal - kezelési módszer, amely többek között hagyományos viszcerális terápiás technikákat és modern tudományos ismereteket ötvöz. A továbbiakban Olosz József, vezető gyógytornász írását olvashatjuk.
A módszer kidolgozásában és továbbfejlesztésében szorosan követtem a legújabb tudományos kutatásokat, hogy a terápia a lehető leghatékonyabb és legbiztonságosabb legyen. A módszer nemcsak a szervek közötti mozgás és az összenövések fontosságát veszi figyelembe, hanem az agy mechanizmusait is, ezzel lehetővé téve egy holisztikus megközelítést, ami a belső szervek, a mozgásszervrendszer és a központi idegrendszer összefüggéseit egyidejűleg vizsgálja.
A VCT nem univerzális gyógymód minden belső szervi problémára, de egyes esetekben, például emésztési, urológiai és nőgyógyászati panaszoknál gyors és hatékony megoldást kínálhat. A kezelés során rövid idő alatt kiderül, hogy egy adott egyén számára milyen mértékben hatékony a terápia, és ha szükséges, további terápiás módszerekkel - mint például Stecco fascia manipuláció, Maitland manuálterápia vagy gyógytorna - egészítjük ki a kezeléseket és szükség esetén orvosi segítséget kérünk.
2. Miért van szükség a VCT-re?
Az emberi test egy csodálatosan összetett rendszer, ahol minden egyes rész összekapcsolódik egymással. Képzeljük el, hogy a belső szervek és a mozgatórendszer (izmok, fascia, ízületek és csontok) egy harmonikus zenekart alkotnak, ahol az idegrendszer a hangmester és minden hangszer fontos szerepet játszik az egész szimfóniában. De mi történik, ha egy hangszer elromlik, vagy hamis hangot ad ki, netán a karmester hibázik? Az egész zenekar harmóniája megzavarodik.
A hagyományos orvoslás erejét és gyengeségét egyaránt abban látom, hogy intenzíven fókuszál az egyes szervek részletes tanulmányozására és kezelésére. Ebben a megközelítésben a nőgyógyász a nőgyógyászati problémákkal, a gasztroenterológus az emésztési zavarokkal, a neurológus az idegrendszeri diszfunkciókkal, és a reumatológus a derékfájdalommal foglalkozik. Azonban ez a szakosodott nézőpont gyakran elfeledkezik a test holisztikus működéséről: arról, hogy nem elég, ha az egyes "hangszerek" jól szólnak önmagukban; egy igazán lenyűgöző szimfónia csak akkor születhet, ha minden közreműködő figyel egymásra és összhangban játszik.
Sokakban merülhet fel a kérdés: hogyan lehetséges, hogy néhány masszázsszerű nyomással befolyásoljuk a belső szervek működését? Hogyan hathatunk a menstruációra, az emésztésre, vagy akár a migrénre egy "hasi masszázzsal"? Hamarosan ezekre a kérdésekre is választ adok, de kezdjük az alapoknál.
3. Zsigerek működésének elméleti háttere
3.1. A belső szervek szeretnek mozogni
Mindenki számára egyértelmű az izmok, ízületek mozgása és annak fontossága, hisz szemmel látható. De gondoltunk-e arra, hogy bőrünk alatt, a belső szervek ugyanígy mozognak és csak így tudnak megfelelően működni?
Nézzük például a légzést. Lehet látni, ahogy a mellkas emelkedik-tágul és a vállak megmozdulnak. Azt viszont nem látjuk, hogy mindeközben a belső szervek is ide-oda vándorolnak. Belégzéskor a máj akár 3-5 cm-t is lesüllyed, a lép és a vesék is elmozdulnak, körülbelül 1,5 cm-t. [1]
Továbblépve ugyanezt látjuk a méhnél is menstruáció alatt: lesüllyed 3 cm-t, hogy ki tudjon lökődni az endometrium. [2]
3.2. Hogyan képesek a szervek ilyen harmonikusan követni a mozgást?
Ha a szervek nem lennének valamilyen formában rögzülve, akkor mind a medencefenékben helyezkednének el, és mit sem érdekelné őket, hogy mi éppen lélegzünk, vagy sétálunk. A belső szervek egy speciális kötőszöveti rendszerrel - fasciával és szalagokkal - kapcsolódnak egymáshoz, valamint a mellkashoz, bordákhoz, az izmokhoz és a medencéhez. Ez a rendszer nemcsak stabilizálja a szerveket, hanem egyben biztosítja is azok szükséges mozgását.
Most vizsgáljuk meg a méh rögzítését. Elöl a hólyag és a szeméremcsont kapcsolódik hozzá egy szalaggal, míg hátul a végbélhez és a keresztcsonthoz rögzül. Oldalirányban pedig a medencelapát és az oldalsó hasizmok közötti szalagok biztosítják stabilitását és mozgékonyságát.
3.3. Mi történik ha a szervek nem tudnak mozogni?
Ez történhet például akkor, ha a szalagok és a fascia túlzott feszülése miatt nem tudják megfelelően támogatni a belső szervek mozgását.
Az összenövések (adhéziók) tökéletes példái annak, hogyan befolyásolhatják a traumák a belső szervek működését. Akár egy műtét (császármetszés, vakbél, hasi laparoszkópos műtét), medencetörés vagy hosszan tartó gyulladás (endometriózis, IBS, Chron betegség) eredményeként kialakuló hegesedések korlátozhatják szerveink mozgását, ezzel csökkentve azok természetes mozgékonyságát. [3]
Ha túlerőltetjük a vádlit futás közben és az megmerevedik, láthatóan és érezhetően feszessé és fájdalmassá válik. Ugyanakkor a belső szerveink mozgásbeszűkülését nem érzékeljük és nem is látjuk közvetlenül.
És valóban, a szerveink automatikusan, tudat alatt működnek. Ez egyik oldalról kiváltság, mert ha folyamatosan éreznénk és tudatosítanánk minden belső mozgást és folyamatot, akkor a figyelmünket teljesen lekötné például, hogy a reggeli szendvics miként halad át az emésztőrendszeren, vagy mikor telik meg a hólyag. Ugyanakkor, másik oldalról nézve, ez a "láthatatlanság" azt is jelenti, hogy szerveink hosszú ideig működhetnek diszfunkcionálisan anélkül, hogy észrevennénk.
3.4. De valahogy mégiscsak képesek üzenni, ha nagy a baj!
A korábban említett zenekari analógiához visszatérve, ahol minden hangszer egy-egy szervet szimbolizál: ha egy hegedű hamisan szól, az az egész zenekar harmóniáját befolyásolja. Hasonlóan, a zsigerek rendkívül komplex idegi hálózattal rendelkeznek. Ezáltal nem csak az aggyal tartanak kapcsolatot, hanem egymással, az izmokkal, ízületekkel és még a bőrrel is összeköttetésben állnak.
A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy a belső szervekkel kapcsolatos problémák kisugározhatnak más területekre az idegi konvergencia, azaz az idegek közötti átkapcsolás következtében.
Egy érdekes egérkísérlet során, amikor a kisállatok beleiben gyulladást hoztak létre, a vádli izmok túlérzékennyé váltak. Amikor azonban a kutatók megfordították a vizsgálatot és az egerek talpát kezdték stimulálni hideggel vagy elektromosan, a vastagbél területén érzékenység lépett fel. [4]
További vizsgálatok kimutatták, hogy a császármetszéssel szült nők jelentős része a műtétet követő években az adhéziók kialakulása miatt gyakran szenved derékfájdalomtól, valamint nyak- és fejfájástól. Mindeközben a trauma helyei, a hegek legtöbb esetben nem érzékenyek.
4. Hogyan működik a VCT?
A zsigerek működését kétféleképpen tudjuk befolyásolni a kezünkkel:
- Egyrészt direkt módon, amikor közvetlenül a hasüregben, a szervek közvetlen közelében dolgozunk. Ilyenkor érzékeny mozdulatokkal és lágy fogásokkal befolyásoljuk a belső szervek és azok felfüggesztései állapotát, segítve azok mozgását.
Gondoljunk például egy hasfájásra, mely során ösztönösen megnyomjuk a hasunkat, valójában ezzel a szervek mozgatásával enyhíteni próbáljuk a fájdalmat. Terápiás környezetben erre speciális technikákat használunk.
Belső szervek direkt kezelése VCT-vel. - Másrészt indirekt módon is tudunk hatni a zsigerekre. Mivel a szervek szalagokkal és fasciával kapcsolódnak a medencéhez, a bordákhoz és más izmokhoz, így a környező területek kezelésével is befolyásolhatjuk azok működését. Egy tanulmányban például görcsös menstruációval (dysmenorrhoea) küzdő nőknél csupán a medence körüli izmok trigger pont terápiájával sikerült csökkenteni a görcsöket. [5]
Azok, akik gyakran tapasztalnak fejfájást, észrevehetik, hogy ösztönösen masszírozzák vagy nyomkodják a nyakukat a fájdalom enyhítése érdekében. Ez az indirekt önsegítő "kezelés" szemléltetheti legjobban a VCT indirekt technikáit.
Belső szervek indirekt kezelése.
A módszer egy multidiszciplináris, integrált megközelítést alkalmaz. Direkt terápiás módszerek, mint a Barral módszere és a CPT (Clear Passage Therapy), valamint indirekt eljárások, úgymint a Stecco fascia kezelés, a Trigger Point Therapy (TrP), és a Maitland manuálterápia ötvözésével jött létre. Az elméleti alapokat az idegi konvergencia elmélete és az agy fájdalommegküzdési mechanizmusai adják. Ezen alapelvek fényében a módszer kifejezetten a belső szervek, a mozgásszervrendszer és a központi idegrendszer közötti összetett interakciókra és hatásmechanizmusokra fókuszál. [6]
A vizsgálati protokoll célja nem a diagnosztizálás, vagyis nem arra fókuszál, hogy konkrétan megállapítsa, melyik belső szerv diszfunkcionális, hanem annak megértése, hogy egy diszfunkcionálisan működő szerv hogyan befolyásolja a mozgásszervrendszert.
Bár a VCT módszer nem tekinthető univerzális megoldásnak minden belső szervi problémára, azokban az esetekben, ahol releváns – például emésztőrendszeri panaszok, mint puffadás és székrekedés; urológiai problémák, mint visszatérő felfázás, gyakori vizelés és vizeletvisszatartás; valamint nőgyógyászati tünetek, mint fájdalmas vagy rendszertelen menstruáció és premenstruációs szindróma (PMS) –, egy gyors és hatékony terápiás megközelítésként szolgál. A kezelési folyamat során gyorsan egyértelművé válik, hogy egy adott egyén számára mennyire lehet hatékony a terápia. Amennyiben a VCT nem nyújt megoldást, ez is viszonylag hamar kiderül - mivel azok a funkcionális problémák, amelyek kezelhetők a módszerrel már egy-három kezelésre reagálnak - így lehetőség nyílik más terápiás megközelítés felé nyitni.
5. Mitől egyedi a VCT?
A Viszcerális Konvergencia Terápia (VCT) egyedülállósága több szempontból is megnyilvánul. Elsősorban a módszer nem közvetlenül a belső szerveket kezeli vagy diagnosztizálja; helyette a szervek körüli "miliőt" próbálja helyreállítani. Tehát nem kifejezetten az irritábilis bél szindrómát (IBS) vagy az endometriózist kezeli, hanem konkrét tüneteket, például hasmenést, puffadást vagy fájdalmas menstruációt.
Másodsorban a VCT nem csak biomechanikai szempontokra összpontosít, nem állítja, hogy a probléma mögött csak fizikai feszültség áll. Ahelyett, hogy csak a feszülésekre fókuszálna, a VCT komplexebb megközelítést alkalmaz. Figyelembe veszi az agy és a szervek közötti komplex kommunikációt. A szervek "bejövő jelzéseket" (afferens jelzések) küldenek az agyba, amely ezek alapján "kimenő jelzéseket" (efferens válaszokat) generál, irányítva ezzel a szervek működését. Ha a szervek nem működnek megfelelően, az agy is hibás bemeneti jelzéseket kap, amelyek alapján rosszul működő kimeneti válaszokat generál. [7][8]
Összefoglalva, a VCT nem csak a fizikai állapotokra fókuszál, hanem az agy-szerv kommunikációt is próbálja javítani. Az agy által generált válaszmechanizmusok manipulálásával az eljárás egy átfogó, komplex terápiás hatást eredményez.
6. Miből áll egy kezelés?
Az első konzultáció során egy átfogó anamnézist és kórtörténeti felmérést végzünk, hogy összefüggéseket találjunk a belsőszervi és mozgásszervi tünetek között. Ebben a folyamatban különös figyelmet szentelünk a tünetek jellegének, a megjelenésük időbeli sorrendjének, valamint a korábban elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeinek. A kórtörténeti felvétel után fizikális vizsgálat következik.
A belső szervek állapotát, mozgását nem tudjuk közvetlenül vizsgálni a rendelőben, pedig azok működése jelentős hatással vannak az izmokra és ízületekre, így ezeket a rendszereket vizsgáljuk annak érdekében, hogy következtetéseket vonjunk le a belső szervek állapotáról.
Például, ha egy derékfájás esetén nőgyógyászati problémát gyanítunk, a méh közvetlen vizsgálata nem lehetséges és a terápia hatékonyságát sem lehet azonnal megítélni— hiszen egy páciens nem tudja egyszerűen kijelenteni, hogy "most már sokkal jobban mozog a méhem és képes 1cm-t süllyedni." Ebben az esetben a derékfájdalom állapotának vizsgálatával értékeljük a méh állapotát és a kezelés sikerességét.
Miután sikerült egy hipotézist felállítani és tesztekkel meghatározni a fájdalmas mozgásokat, megkezdjük a kezelést. Amennyiben célunk a szervek közvetlen mozgatása, a páciens a hátára fekszik, és a hasán keresztül különféle direkt technikákkal igyekszünk a belső szerveket mobilizálni és nyújtani. Ekkor a páciens enyhe feszülést vagy tépő érzést tapasztalhat, míg a terapeuta a kezei által érzékelt ellenállást használja diagnosztikai jelként. A kezelés során - a páciens reakcióit szorosan monitorozva - igyekszünk enyhíteni ezeket a feszültségeket. A terápia hatékonyságát tovább fokozhatjuk, ha nem csak a belső szerveket, hanem azok rögzítési pontjait is kezeljük indirekt technikákkal, például a bordáknál, a medencénél, a deréknál, mellkasnál vagy a hasizomnál.
Dolgunk végeztével ismételten teszteljük a fájdalmas mozgásokat. Így objektíven láthatjuk, hogy a szervek hogyan reagáltak a terápiára.
A kezelést követő hetekben a páciens nemcsak a mozgásszervi tüneteit, hanem a belső szervek állapotát is megfigyelheti, ideértve például az emésztést, a menstruációt vagy a gyakori éjszakai vizelést. Ha a következő konzultáció során kiderül, hogy a kezelés hatásos volt, tovább folytatjuk az eddig meghatározott kezelési irányt, és egy átfogóbb terápiát alkalmazunk a hatás fokozása érdekében.
Körülbelül három sikertelen terápia után javasoljuk a további diagnosztikai vizsgálatok elvégzését és/vagy orvosi konzultációt.
7. Esettanulmányok
7.1. Az epeműtét és a viszcerális kezelés összefüggései
Péter egy rejtélyes csípőfájdalommal keresett fel, ami miatt nem tudott sem járni, sem ülni, csupán felhúzott térdekkel feküdni. Korábban nem volt sérülése a csípőjében. Nemrégiben egy epeműtéten esett át, ami felkeltette az érdeklődésemet, mivel a VCT megközelítése alapján egy ilyen műtét után változhat az agy és a szervek közötti kommunikáció. Feltételeztem, hogy az epeműtét során vagy utána kialakult szöveti változások hibás bemeneti jelzéseket küldhetnek az agyba.
Tesztelésként a máj környékén létrehoztam egy szöveti változást a VCT módszertanát követve, aminek következtében Péter fájdalma azonnal csökkent. Amint azonban elengedtem a máj környéki szöveteket, a fájdalom azonnal visszatért. Így a máj környékén alkalmaztam specifikus viszcerális terápiás technikákat, hogy optimális bemeneti jelzéseket generáljak az agy számára.
További három alkalommal kezeltem őt, különböző direkt és indirekt technikákat alkalmazva és ennek következtében a csípőfájdalma teljesen megszűnt.
7.2. Nőgyógyászati problémák összefüggése a térdfájással
Laura egy súlyos térdfájdalommal keresett fel, amely különösen futás közben vált intenzívvé. A fájdalom olyan mértékű volt, hogy a terhelés után két nappal is nehezen tudott járni. Emellett lapocka- és derékfájással is küzdött. Vizsgálat során derült ki, hogy korábban hormonális problémákkal is küzdött, amelyek között polycisztás ovarium szindróma (PCOS) és endometriózisra utaló jelek is fellelhetők voltak.
Feltételeztük, hogy Laura panaszai összefüggésben állnak e hormonális problémákkal. Ezt követően viszcerális terápiás technikákkal kezeltük a hasi szöveteket, ami azonnali hatással volt a lapockájára: már a kezelés után fájdalom nélkül tudta mozgatni.
A kezelés eredményességének ellenőrzése érdekében Laura egy extrém fizikai kihívásnak tette ki magát: 30 km-es terepfutás a Börzsönyben, téli időjárási viszonyok közepette. Korábban már 7-8 km megtétele után abba kellett hagynia a futást a fájdalom miatt. Most azonban csak az utolsó 3 km-nél jelentkezett enyhe fájdalom, ami jelentős javulásnak számított.
Ebben az esettanulmányban is megpróbáltam használni a Viszcerális Konvergencia Terápia (VCT) módszertanát a panaszok diagnosztizálása és kezelése során. Laura esetében is a szervek és az agy közötti kommunikációt céloztam meg, és az eredmények megerősítették, hogy..
8. Milyen esetekben lehet hatékony a VCT?
A módszernek nem célja a diagnózisok közvetlen kezelése, hanem a szervi diszfunkciók által okozott tünetek enyhítésére fókuszál. Így az alábbiakban olyan állapotokra összpontosítunk, ahol a módszer segítséget nyújthat:
- Krónikus hasi fájdalmak
- Emésztési problémák, mint például székrekedés, puffadás vagy hasmenés
- Hólyagproblémák (felfázás, visszatérő húgyúti panaszok, prosztata problémák)
- Krónikus derékfájdalom (évek óta tartó-, visszatérő-, hagyományos kezelésekre nem reagáló derékfájdalom)
- Krónikus mellkasi fájdalmak (légszomj vagy nehézlégzés)
- Nem traumatikus alsó- és felsővégtag fájdalmak
- Pszichoszomatikus tünetek, mint például stressz vagy szorongás indukált mozgásszervi panaszok
- Nőgyógyászati problémák (fájdalmas-, rendszertelen menstruáció, premenstruációs fájdalom, ovulációs fájdalom, méhsüllyedés, vizeletvisszatartási problémák)
- Fejfájás (elsősorban az emésztési és/vagy nőgyógyászati problémákkal összefüggő, például menstruációkor jelentkező fejfájás)
9. Hogyan lehet hozzáférni VCT-hez, vagy alkalmazni azt?
A viszcerális terápiák terén hazánkban is egyre növekvő az érdeklődés. Számos módszer létezik, amelyek a belső szervek állapotának javítására fókuszálnak, de a VCT jelenleg kizárólag a Sherlock Rehab rendelőjében érhető el. Büszkék vagyunk arra, hogy a módszer hatékonyságát nemcsak gyakorlatban, de tudományosan is igazolni kívánjuk; jelenleg is zajlik egy klinikai kutatás, amelynek célja további empirikus bizonyítékok gyűjtése. A VCT módszerét tervezzük akadémiai keretek között is bemutatni, vagyis a jövőben oktatási programokat is indítunk annak szélesebb körű elterjesztéséért.
10. Összefoglaló
Az emberi testben minden belső szerv összefüggésben van egymással, egy harmonikus rendszert alkotnak, ahol a zsigerek mozgása elengedhetetlen az egészséges működéshez. A belső szervek, melyek mozgását a fasciák és szalagok segítik, akkor működnek a legjobban, ha szabadon mozoghatnak. Traumák, műtétek vagy betegségek miatt kialakuló hegesedések azonban korlátozhatják ezt a mozgást.
A Viszcerális Konvergencia Terápia (VCT) egy új terápiás megközelítés, amely egyaránt figyelembe veszi az emberi test komplexitását és a belső szervi problémák összetettségét.
A VCT az anatómiai ismeretek, idegrendszeri mechanizmusok és biomechanikai szempontok integrálásával dolgozik. Olyan különböző terápiás megközelítéseket ötvöz, mint a Barral módszer, a Clear Passage Therapy, a Stecco fascia manipuláció, Trigger pont terápia és a Maitland manuálterápia.
A terápia egyedülálló módon közelíti meg a belső szervek, a mozgatórendszer és az idegrendszer közötti összefüggéseket, és ezáltal nyújt megoldást olyan széleskörű problémákra, mint a krónikus fájdalom, az emésztési zavarok vagy a nőgyógyászati panaszok.
Források
- Suramo, I., Päivänsalo, M., & Myllylä, V. (1984). Cranio-caudal movements of the liver, pancreas and kidneys in respiration. Acta Radiol Diagn (Stockh), 5(2), 129-131. https://doi.org/10.1177/028418518402500208
- Kunz, G., & Leyendecker, G. (2002). Uterine peristaltic activity during the menstrual cycle: Characterization, regulation, function and dysfunction. Review Reprod Biomed Online, 4(Suppl 3), 5-9. https://doi.org/10.1016/s1472-6483(12)60108-4
- Maddern, J., Grundy, L., Castro, J., & Brierley, S. M. (2020). Pain in Endometriosis. Frontiers in Cellular Neuroscience, 14. https://doi.org/10.3389/fncel.2020.590823
- Sengupta, J. N. (2009). Visceral Pain: The Neurophysiological Mechanism. Handb Exp Pharmacol, 194, 31–74. https://doi.org/10.1007/978-3-540-79090-7_2
- Costantini, R., Affaitati, G., Fiordaliso, M., & Giamberardino, M. A. (2020). Viscero-visceral hyperalgesia in dysmenorrhoea plus previous urinary calculosis: Role of myofascial trigger points and their injection treatment in the referred area. Eur J Pain, 24(5), 933-944. https://doi.org/10.1002/ejp.1542
- Man, K., Kaplan, J., Damasio, H., & Damasio, A. (2013). Neural convergence and divergence in the mammalian cerebral cortex: From experimental neuroanatomy to functional neuroimaging. J Comp Neurol, 521(18). https://doi.org/10.1002/cne.23408
- Pedersen, K. V., Drewes, A. M., Frimodt-Møller, P. C., & Osther, P. J. S. (2010). Visceral pain originating from the upper urinary tract. Urolithiasis, 38(4), 345–355. https://doi.org/10.1007/s00240-010-0278-1
- Funahashi, Y., Takahashi, R., Mizoguchi, S., Suzuki, T., Takaoka, E., Ni, J., Wang, Z., DeFranco, D. B., de Groat, W. C., Tyagi, P., & Yoshimura, N. (2019). Bladder overactivity and afferent hyperexcitability induced by prostate-to-bladder cross-sensitization in rats with prostatic inflammation. J Physiol, 597(7), 2063–2078. https://doi.org/10.1113/JP277452
11. Viszcerális Konvergencia Terápia árak
Az első lépés minden esetben az Állapotfelmérés, melynek időtartama 60 perc.
Ennek költsége 17.000 Ft.
Szenior és vezető gyógytornásznál 22.000 Ft.
Az Állapotfelmérés magába foglalja a konzultációt, vizsgálatot és kezelést.
A további kezelések 50 percesek és 17.000 Ft kerülnek.
Szenior és vezető gyógytornásznál 20.000 Ft.
4.9 / 5
Stecco módszer
Mulligan manuálterápia
McKenzie módszer
Maitland manuálterápia
Neurodinamika