Rendelőnkben nap, mint nap feltesszük pácienseinknek a kérdést:

Szerintük milyen szövet sérülése okozza a derékfájdalmat?

Ezeket a jellegzetes válaszokat kapjuk:

  • “meghúzódott az izom”
  • “az izomcsomók miatt fáj a derekam”
  • “elmozdult egy csigolyám”
  • “azért fáj a hátam, mert az egyik lábam hosszabb, mint a másik”

Mit mond a tudomány?

Andreas Shilder a Heidelberg Egyetem kutatója és társai tiszta vizet öntenek a pohárba.

Tizenkét egészséges személynek ultrahangvezérelve izotóniás és hipertóniás sóoldatot fecskendeztek be a gerinc melletti izomba, a felette lévő mély fasciába és a bőr alatti rétegbe (subcutis).

A hipertóniás sóoldattal stimulálták a nociceptortokat, amivel fájdalmat generáltak. (A nociceptorok olyan receptorok, amelyek jelzéséből dönt az agyunk a fájdalom mellett, ha komolynak véli a fenyegetést). Az izotóniás csoport képezte a kontrollcsoportot.

Az alanyokat arra kérték, hogy értékeljék a fájdalom intenzitását, időtartamát, minőségét és kiterjedését.

A fájdalom intenzitása és kiterjedése akkor volt a legjelentősebb, amikor a fascia receptorait ingerelték, tehát a deréktájon a fascia a fájdalomra legérzékenyebb szervünk.

{BANNER}

Tompa, éles, szúr, égető vagy mély?

A kutatók nem elégedtek meg a fájdalom intenzitásának meghatározásával, arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen típusú fájdalom jellemzi a mélyen fekvő izom- és a felületesebb fasciafájdalmat.

A fájdalom jellegének diagnosztikai jelentősége van és nagyban befolyásolja az aktuálisan alkalmazott technika és módszer kiválasztását.

Ezt a folyamatot hasonlíthatjuk az autószerelő motorhang-megfigyeléséhez, ahol a javítást illetően nem mindegy, hogy zörög, csattog vagy kattog a motor.

Ezért 2018-ban a fenti kutatócsoport úgy döntött, hogy még egy hasonló kísérletet végez. Ezúttal a fájdalmat nem hipertóniás sóoldattal hozták létre, hanem elektromosan stimulálták a fasciát, majd az izmot. Ezt követően a vizsgálati személyek fájdalomminőségi mintáikat kérdőívekkel mérték fel.

Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy a vizsgálati személyek a fascia stimulálásával előidézett fájdalmat élesnek, égőnek, valamint szúrónak írták le. Amikor a kísérletet az izmon végezték, akkor pedig mély, lüktetőként határozták meg.

Ez a kutatás és az általa feltárt információk sokat segíthetnek a terapeutáknak, orvosoknak a megfelelő kezelés kiválasztásában.

Ha egy páciens:

  • mély, lüktető fájdalomra panaszkodik, akkor a terápia a mélyebb képletek kezelését kell célozza
  • ellenben, ha égő, éles, csípő vagy szúró fájdalom esetén a felületesebb fascia kezeléseket kell előtérbe helyezni.

Aki már vett részt fasciakezelésen, pontosan tudja, milyen a tanulmány által meghatározott éles, tűszúró fasciafájdalom.

Források