Akinek volt már sportsérülése, tudja jól, hogy a jéggel való kezelés segít csökkenti a fájdalmat és a duzzanatot.
Az orvosok és az edzők évtizedek óta ajánlják az úgynevezett RICE-t ( rest, ice, compression and elevation) a kificamodott boka fájdalmának és gyulladásának csökkentése érdekében is.
A sérülés utáni gyulladást olyan faktornak tartják, ami gátolja a gyógyító folyamatokat.
De ezt vajon a kutatások is megerősítik?
Közelítsük ezt meg más irányból!
Mi lenne, ha maga a gyulladás a gyógyulást jelzi, és a jegelés ( és más hideg alapú „krioterápiákat” ) csak késlelteti annak lefolyását?
A Journal of Emergency Medicine által közzétett 2008. évi méta analízis, amely több tanulmányt vizsgált a hidegterápia akut lágyszöveti sérülésekre gyakorolt hatásáról, arra a következtetésre jutott, hogy „nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a krioterápia javítja a lágyrész kezelésének klinikai eredményét sérüléskor.”
Hasonló eredményre jutott, a Journal of Athletic Training kiadványában közzétett 2012. évi cikk is: a jéggel kezelt bokák „nagyrészt anekdotikus (nem hiteles) bizonyítékokon alapszanak”.
A krioterápiás szakértők is egyetértenek abban, hogy azok a tanulmányok is torzképet mutatnak, amik a jegelés pozitív hatását kívánják bemutatni, mert gyakran olyan hiányosságok vannak ezekben a tanulmányokban, mint például a kis mintavétel, irreleváns mérések és statisztikailag jelentéktelen eredmények a végeredmény publikálásakor.
Már a “feltalálója” sem ajánlja..
A sors pikantériája, hogy már Gabe Mirkin, az orvos sem támogatja, aki kifejlesztette a RICE módszert, szóösszetételt a 70-es években alkotta meg dr. Gabe Mirkin, és a módszertant azóta is előszeretettel alkalmazzák a különféle sport- és egyéb sérülések kezelése során világszerte.), hiszen a következőket nyilatkozta:
„Csináld nyugodtan, ha jobban érzed magad ettől, de tudd, hogy késlelteti a gyógyulást. Hosszútávon semmit sem fog megváltoztatni.”
Christie Aschwanden bajnoki kerékpárosként és a profi sífutóként szerzett tapasztalata ellenére soha nem fordulna ehhez a módszerhez. Aschwanden manapság íróként tevékenykedik és a „Good to Go” című könyvében, a sport és a gyógyulás tudományával foglalkozik. Az egyik fejezetben megvizsgálta a jeges kezeléseket, a fürdőket és a masszázsokat, és arra a következtetésre jutott, hogy:
„A krioterápiák nem bizonyítékokon alapulnak, csupán egy bevett gyakorlat és már megszoktuk, hogy hasznosak” – mondta.
Könyvében a szakértői vélemények abban megegyeznek, hogy amire elsődleges használjuk a jeget (duzzanat és gyulladás csökkentése) nem hogy nincsenek egyértelmű bizonyítékok, hanem amik léteznek is, sokszor ellentmondásosak.
Fordított hatás! Lehetséges, hogy a jegelés csak ront a helyzeten?
Nézzük meg közelebbről, mi játszódik le egy sérülésnél.
Közvetlenül a szöveti károsodás után a sejtek kémiai vészjelzést adnak, amelyre többféle fehérvérsejt válaszol, amelyek a helyszínre érkeznek és gyulladást idéznek elő, azaz megtámadják a kórokozókat, megtisztítják és kijavítják a sérült sejteket.
„Ha túl sokáig végezzük, a jegelés folyamatát az negatív hatással lehet a regenerációra”
– mondta James Tidball, az UCLA professzora, aki az immunrendszer szerepét vizsgálja az izomkárosodásban. Más szavakkal, ha jéggel próbáljuk csökkenteni a gyulladást, amely az immunrendszer reakciója a sérülésekre, csökkenthetjük a javulást elősegítő sejtek aktivitását is.
{BANNER}
Fájdalomcsillapítóként jól működik
A fentiek persze nem azt jelentik, hogy a krioterápiának nincs fiziológiai hatása.
A jeges kezelés a „legbiztonságosabb fájdalomcsillapítónk” – mondta Mirkin. A jég segíthet abban, hogy a sérült terület újra mozogjon.
„Ha történik egy sérülés, akkor az azt körülvevő izmok kikapcsolnak” – korlátozva a mobilitást – mondta Chris Bleakley, az észak-karolinai High Point Egyetem fizikoterápiás professzora, aki jeges kezeléseket tanulmányozta.
„A jég újból bekapcsolja ezeket az izmokat.”
Ennek megfelelően a Nemzeti Atlétikai Edzők Szövetsége és a Nemzeti Egészségügyi Intézetek egyaránt javasolják a jegelést sportsérülések esetén.
Összegezve
Sokan hisznek a jegelés, felépülést gyorsító hatásában, azonban a kutatásokkal ezt nem tudták alátámasztani.
Az igazság valahol félúton van.
Forrás
- https://www.washingtonpost.com/lifestyle/wellness/why-icing-a-sprain-doesnt-help-and-could-make-the-injury-worse/2019/03/04/25a6caa0-3ae4-11e9-a2cd-307b06d0257b_story.html