A hasizom szétnyílás (rectus diastasis) leggyakrabban várandós nőket érintő probléma, de másnál is előfordulhat. Kezelésével kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények:
- Okozhat derékfájást?
- Hogyan lehet megelőzni?
- Segíthet a gyógytorna?
- Mikor érdemes a műtét mellett dönteni?
Ezekre és további érdekes kérdesekre keresem a választ, a legfrissebb kutatási eredményekre támaszkodva.
Hogyan épül fel a hasizom?
A hasfal elülső-oldalsó részét több rétegben a középvonal mentén szimmetrikusan elhelyezkedő hasizmok alkotják, a külső ferde-, belső ferde-, haránt- és egyenes hasizom. A középső részt latinul linea albának nevezzük, ami, ahogy a neve is mutatja, fehér színű erős kötőszövetből felépülő ún. aponeurózis, ahol a has két oldalán szimmetrikusan elhelyezkedő hasizmok izompólyái egy erős ínas szerkezetet alkotva összeérnek.
Kik tartoznak a veszélyeztetett csoportba?
Alapvetően mindkét nemnél előfordulhat a hasizmok szétnyílása, illetve csecsemőknél is láthatjuk ezt a jelenséget, mégis legtöbbször a várandóssággal kapcsolatban találkozunk ezzel a fogalommal. A várandós kismamák esetén általában már a 2. trimeszterben elindul a hasfal adaptációja, „szétnyílása”.
Akár természetes folyamat is lehet?
A hasizmok tónusa védelmet nyújt a hasüregi szerveknek, illetve a medencefenék, az ágyéki izmok és a rekeszizom funkcionális egységként a megfelelő testtartás kialakításáért és stabilizálásáért is felelős.
A várandósság során a baba intenzív növekedése fokozza a hasfalra eső nyomást, emellett a hormonális változások is hatással vannak a hasfalra. Például a relaxin hormon jelenléte is hozzájárulhat a hasizmok szétnyílásához, amely egy természetes folyamat: felkészíti a női testet a szülésre, „relaxálja” az izmokat, szalagokat.
A szakirodalom szerint kismamák esetén a hasizmok szétnyílásának rizikófaktora lehet:
- a 35 év feletti életkor,
- többedik várandósság,
- nagyméretű baba,
- ikerterhesség.
Mi segíthet a megelőzésben?
Az jelen pillanatban vitatott, hogy a megelőző császármetszés mennyire van hatással a hasizmok szétnyílására. Az viszont bizonyított, hogy a várandósság előtt, illetve a terhesség alatt megfelelően és rendszeresen fizikai aktivitás, valamint a szülés utáni célzott fizikai aktivitás, hatással van a hasizmok és ezzel együtt a kismedencei-, valamint a háti,- ágyéki szakaszon található izmok megfelelő állapotának fenntartására, helyreállításra.
Mikor beszélünk patológiáról és nem „csak” esztétikai problémáról?
A szétnyílt hasizom esetén sem a vizsgálat, sem a szétnyílás mértékének kategorizálásának tekintetében nincs egységes megállapodás arra, hogy mi számít kóros állapotnak. Többek között azért sem, mert a tapintás alapján történő vizsgálat nem objektív. Gondoljunk csak bele, mekkora a hibázás lehetősége, hiszen a hasizmok egyes esetekben mélyen a felületes kötőszöveti rétegek alatt helyezkednek el.
A klinikai gyakorlatban a szétnyílás mértékének meghatározására használhatnak ultrahang- vagy CT gépet, ez azonban a hétköznapi, panaszmentes esetekben csak ritkán fordul elő.
A legtöbbször hallott és általánosan elfogadott megállapítás szerint a 2 cm-nél nagyobb szétnyílás már kóros, az 5 cm feletti pedig súlyos állapotnak számít. Mivel nincs egységes ajánlás a mérés pontos helyének meghatározására, mint például a köldöktől való távolság, vagy a vizsgálati pozíció – háton fekve nyújtott lábbakkal, esetleg felhúzott lábakkal, félig ülő helyzetben…stb. –, így sokkal nehezebb a szétnyílás pontos mértékét meghatározni, éppen ezért a fent említett, centiméterben kifejezett számok könnyen megijeszthetik a kismamát.
Forrás: https://www.researchgate.net/figure/Clinical-picture-of-DRA-a-30-year-old-patient-6-months-postpartum-from-the-authors_fig1_323640495
Milyen típusok vannak és melyek a leggyakoribbak?
Az Egyesült Államokban 2019-ben 92 nő bevonásával, ultrahangos vizsgálatok alapján kategorizálták a rectus diastasis típusait és előfordulását. Standardizált pozícióban (azaz minden résztvevő ugyan olyan testhelyzetben volt a vizsgálat alatt) 20 mm-nél nagyobb szétnyílást határoztak meg kórosnak különböző anatómiai előfordulás szerint 4 kategóriát hoztak létre:
- köldök felett nyitott;
- a köldök alatt nyitott;
- a köldök körül nyitott;
- teljesen nyitott.
Ennél a tanulmánynál a leggyakrabban a köldök feletti szétnyílással találkoztak, illetve a második leggyakoribb a teljesen nyitott verzió volt.
Az önvizsgálat menete
Az önvizsgálat bár hozhat fals eredményt, nagyon könnyen kivitelezhető otthon is. Háton fekve talpra húzott lábakkal elhelyezkedve tegyük a kezünket a has középvonalára. Több régióban is elvégezhető a vizsgálat, a köldök alatti területen, a köldök felett közvetlenül és a szegycsont alatti területen. Csupán a fej megemelésére van szükség ahhoz, hogy az egyenes hasizom bekapcsoljon és ki tudjuk tapintani a két hosszanti hasizom közötti távolságot.
Gyógyulhat magától is?
A szülés utáni időszakban a hosszanti hasizmok közötti távolság megnő,- ami egy teljesen normális folyamat,- és hónapokig fennállhat, de jellemzően egy éven belül a két izom közötti távolság visszatér a terhesség előtti értékre. Ez az ún. spontán regeneráció.
Fájhat a derekam, ha szétnyílt a hasizmom?
A szétnyílt hasizom bár nem egyenlő a hasfali és/vagy köldöksérvvel, de a későbbiekben lehet következménye a sérv, illetve egyszerre is előfordulhat a két állapot. Figyelembe véve a hasizmok szerepét a testtartás fenntartásában, joggal feltételezhetjük, hogy a rectus diastasis miatt a medence stabilizációja hiányt szenved, ennek következtében pedig rossz testtartás, derék- és csípőtáji fájdalmak alakulhatnak ki. Logikusnak tűnik, melyet több tanulmány alátámaszt, de több tanulmány is készült, mely rácáfolt erre a megállapításra, vagyis nem találtak összefüggést a szétnyílt hasizom és a derékfájás gyakorisága között, valamint a szétnyílt hasizom és a kismedence izmok diszfunkciója között.
Egy 2019-es randomizált kontrollcsoportos vizsgálatban is bizonyították, hogy a mély törzsizmok célzott stabilizáló tréningje (melyben a medencefenék, a mély hátizmok, a mély hasizom és a rekesz, mint funkcionális egység edzése volt a cél), egyértelműen csökkentette a hasizmok szétnyílásának mértékét, ezt korábban és a későbbiekben több tanulmány is alátámasztotta
Mikor van szükség műtétre?
Számos kutatás bizonyította, hogy funkció szempontjából a fizioterápiának jelentős szerepe van, annak ellenére, hogy ez nem egyenlő az esztétikai változással. Ha a funkció a konzervatív kezeléssel nem javul, ebben az esetben lehet műtéti megoldást kínálni a páciensnek. Többféle műtéti eljárás létezik a klinikumban, mint például a nyitott hasplasztika, vagy laparoszkópos és endoszkópos hasplasztika, amelyekkel egy időben lehet a sérvesedést is orvosolni akár háló beültetéssel, akár anélkül. A laparoszkópia előnye a nyílt hasi műtéttel szemben, hogy a kisebb heg miatt kisebb a műtéti szövődmények kockázata.
{BANNER}
Összegezve
A várandósság alatt a hasizmok szétnyílása egy teljesen természetes adaptációs folyamat, melynek igen hosszú, hónapokig tartó lehet a regenerációs ideje. A hasizom szétnyílás mértékének objektív meghatározása bonyolult és nem egységes, valamint az esztétikai kép és a funkcionalitás csökkenése nem jár kéz a kézben. Ezért érdemes a szubjektív tüneteket is feltérképezni, és ha ezek jelen vannak, a nemzetközi szakirodalom alapján konzervatív terápiába kezdeni. Ha a rendszeresen végzett konzervatív terápia sem hoz a funkcióban javulást, illetve ha már sérvesedésről is beszélünk, akkor érdemes tájékozódni a műtéti eljárásokkal kapcsolatban. Hogy milyen típusú műtét jöhet szóba, azt mindig a kezelőorvos határozza meg. Tehát a terapeuta számára az első lépés a probléma alapos feltárása, hogy ne ijesszünk rá a páciensre, ugyanis nem a műtét az első lépése a szétnyílt hasizom kezelésének.
Mit javaslunk a Sherlock Rehabnál?
Ha a hozzánk forduló a páciens számára nem „csak” esztétikai problémát jelent a rectus diastasis, hanem zavaró tünetekről is beszámol, mint pl. derékfájás, kismedencei fájdalom stb. egy alapos állapotfelméréssel a korábbi panaszok, múltbéli események feltárásával és egy megfelelő kezelési terv után a megfelelő kezelési stratégiával tudunk segítséget nyújtani. A rectus diastasis kezelésében nem az első és egyetlen megoldás a műtéti megoldás, sokkal inkább az életmódváltás és a megfelelő fizikai aktivitás és/vagy célzott gyógytorna. Számos kutatás bizonyítja, hogy a megfelelő mozgásterápia az érintett izmok funkciójának visszaállítása szempontjából sokkal látványosabb, mint az esztétikai javulás.
Interjú a Karcc FM-en
Források
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6454249/
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK573063/#!po=37.5000
- https://www.tandfonline.com/doi/full/10.3109/2000656X.2013.859145
- https://www.researchgate.net/publication/323640495_Diastasis_recti_abdominis_-_A_review_of_treatment_methods
- https://www.researchgate.net/publication/323640495_Diastasis_recti_abdominis_-_A_review_of_treatment_methods
- https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7016498/#cit0004
- https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1356689X14001817?via%3Dihub
- https://journals.lww.com/jwhpt/Abstract/2009/33020/Diastasis_Rectus_Abdominis_and_Lumbo_Pelvic_Pain.3.aspx
- https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/32988320/