Ropog, kattog, serceg? Ízületeink sokféle hangot képesek hallatni, de vajon mit jelentenek? Kell-e egyáltalán jelzés értékűnek tekinteni? Megijedjünk tőle vagy hagyjuk figyelmen kívül? Valamilyen kóros folyamatot jelez? Elhasználtuk? Öregszünk? Van-e válasz ezekre a kérdésekre? A következő írásban ennek próbálunk utánajárni a szakirodalom segítségével.

Miről szól ez a cikk röviden?

Sokan fordulnak szakemberhez (vagy még inkább valamilyen internetes keresőhöz) azzal a panasszal, hogy bizonyos mozgásoknál egy-egy ízületnek hangja van: ropog a térd lépcsőzésnél, serceg guggolásnál, kattog a váll takarításnál, és még sorolhatnánk. Tegye fel a kezét, akinek volt már ilyen élménye, és tegye fel a másik kezét is, akinek megfordult a fejében, hogy ebből bizony baj lesz!

Egy autó esetében a legtöbbször az elhasználódás, károsodás jele, ha egyik napról a másikra szokatlan hangot hallunk, de a testünk esetében ez nem így van. Az élő szervezet rendkívül leleményes rendszer, ugyanis fájdalom formájában mindig jelez, ha baj van vagy valami nem jó neki. A kattogás tehát önmagában még nem feltétlen probléma, ezt gyorsan leszögezhetjük. Akkor miért kell mégis foglalkoznunk ezzel? Mert általában, aki azt tapasztalja, hogy zajos az ízülete, elkezd aggódni, hogy miért van ez, és a félelem útján mégiscsak eljut oda, hogy leromlik az életminősége.

Claire J Robertson és társai 2017-ben végeztek egy kutatást arra vonatkozóan, hogy a térdkattogás hogyan befolyásolja az emberek viselkedését, érzelmi állapotát. Olyan 18 év feletti alanyokat választottak, akiknek a térdkalács körül van fájdalma, de nem mutatható ki ízületi károsodás. A kapott válaszokból látszik, hogy:

  • Ha nem értik a hang okát, az ingerültséggel, aggódással tölti el őket.
  • A többség a korai öregedés és a kopás jelének véli a kattogást.
  • Ennek következtében általánosságban öregnek érzik magukat, aktivitásukat csökkentik.
  • Ha az idős rokonok között van térdproblémás, ugyanazt a végkimenetelt prognosztizálják maguknak.
  • A hangok elkerüléséért mellőznek bizonyos tevékenységeket, megváltoztatják a mozgásukat.

A vizsgált személyek esetében a frusztrációt tovább fokozta, hogy különböző közegekből ellentétes reakciókat kapnak: egyik oldalon vannak azok a családtagok, ismerősök, akik biztosak benne, hogy a zajos ízület valami komoly probléma jele, hiszen Béla bácsinak is ilyen volt a protézis előtt. A másik oldalon állnak azok a szakemberek, orvosok, terapeuták, akik csak legyintenek a problémára. És ott van még az internet, ami mindig attól függően dönti a mérleget, hogy mennyire ástuk bele magunkat a témába, de többnyire a negatív előérzetünket támasztjuk alá vele.

Robertson kutatásában voltak azért egy páran, akiknek korábban elmagyarázták, mitől lehet a ropogás, kattogás, és így sokkal könnyebben felülemelkedtek ezen a kellemetlenségen, bátran folytatták aktív életüket.

Kattogó térd – mi okozhatja?

Tehát ne törődjünk a kattogó ízületekkel?

Vannak olyan kórképek, ahol a kattogás, testhang jelenléte valóban tünetnek számít, de ez szinte sosem áll magában: mindig vannak más feltételek is, mint például fájdalom, duzzadás, mozgástartomány beszűkülése stb.

De Oliveira Silva 2018-as cikkében arról ír, hogy patellofemorális (térd körüli) fájdalomnál nők esetében elég gyakori a ropogás is, de ez nem áll semmilyen kapcsolatban a funkcióval, fizikai aktivitással vagy akár a fájdalommal. Nem lehet azt mondani, hogy akinek ropog a térde, annak nagyobb a fájdalma lépcsőzésnél, guggolásnál, vagy kevésbé lenne mozgékony. Az eredmények között továbbá az is látszik, hogy azoknál is előfordul ropogás, pattogás, akiknek semmilyen panaszuk nincs.

Hogyan lehet megkülönböztetni, hogy a hang kóros folyamat jele vagy normális, élettani jelenség?

Az egyszeri, éles, durranásszerű hangok a legtöbbször tényleg valamilyen sérülés jelzői, pl. porc vagy szalag szakadásáé, de ilyenkor egyértelmű trauma éri a testünk. Ha a kattogás, recsegés viszont gyakori, mozdulat függvényében állandó, akkor azt érdemes vizsgálni, hogy kíséri-e fájdalom, van-e gyulladás az ízületben, illetve tudjuk-e valamilyen korábbi sérüléshez kötni. Ha nincs ilyesmi, akkor próbáljunk megnyugodni és arra gondolni, hogy a gyomor mordulásától sem esünk kétségbe. Persze sokat segít, ha tudjuk a hangok okát, így nézzünk pár eshetőséget, hogy az ízületeknél mi eredményezhet auditív jelenséget.

Mozgás során az ízületet alkotó struktúráknál súrlódás és ezáltal különböző típusú vibráció keletkezik, ami a bőrfelszín felé próbál terjedni akusztikus energiaként. Útja során számos akadályba ütközik, ami miatt az energia zöme a test belseje felé visszaverődik, de egy kis része hang formájában szabadon távozik, s ezt speciális eszközökkel vagy akár szabad füllel is érzékelhetjük. A hang frekvenciájában, csúcsértékében és időtartamában is különbséget találtak a fiziológiás és a kóros esetek között.

Fiziológiás okok (amikor nincs szervi elváltozás):

  • kis buborékok gyors képződése és kipukkadása a szinoviális (ízületi) folyadékban, ahogy a belső nyomás változik
  • különböző anatómiai struktúrák hirtelen elválásával légüregek képződése (hasonlóan, mint amikor a tapadókorongot leválasztjuk az üvegről)
  • a szalagok pattanása, ahogy egy kiemelkedő felületen átcsusszannak
  • az ízületi membrán, belhártya beragadása
  • hipermobil meniscus a térdben pl. serdülőknél
  • műtét utáni kiélesedett figyelem, aggodalom

Patológiás okok (amikor van elváltozás):

  • csontos kinövések, oszteofiták
  • a térd meniscus-sérülése
  • gyulladt, duzzadt, rigid belhártya
  • ízületi instabilitás
  • teljes térd-artroplasztika utáni kóros zajok, pl. hegszövet beszorulása
Kattogó térd kezelése Stecco módszerrel

Kattogó izületek kezelése

Amennyiben a hangok eredete fiziológiás, a legjobb, ha elfogadjuk a helyzetet, és úgy kezeljük, mint a motor alapzúgását. Azoknál, akiknél alacsonyabb szintű a fizikai aktivitás, érdemes némi testmozgást rendszeresíteni az életükbe, ez ugyanis elősegíti az egészséges ízületi körülményeket, javítja az izmok, inak, ízületi folyadék állapotát. Aktív sportolóként is figyeljünk a megfelelő erősítésre és nyújtásra, a tónus és az izmok közti egyensúly beállításával is érhetünk el változást.

Abban az esetben, ha fennáll a gyanú, hogy a háttérben valamilyen probléma húzódik meg, érdemes szakemberhez fordulni. Szóba kerülhet gyulladáscsökkentő terápia (pl. oszteoartrózisnál), gyógytorna (pl. instabilitásnál), manuálterápia (pl. hegesedésnél) vagy akár műtét is, ha az előző eljárások nem járnak sikerrel.

{BANNER}

Összegzés

Ha tehát mozgás során bármelyik testrészünknek hangja van, ne essünk kétségbe! Ha nem volt korábban sérülés, nem fáj a terület, nagy valószínűséggel valamilyen fiziológiás jelenség fültanúi vagyunk, próbáljuk meg nem zavartatni magunkat és bátran mozogjunk tovább! A félelem, megváltozott mozgásminta, mozgáshiány sokkal könnyebben vezethet ugyanis komolyabb problémához mind fizikailag, mind pszichésen. A kóros folyamatokat jellemzően mindig kíséri egyéb tünet is, mint gyulladás, duzzanat, fájdalom, mozgásbeszűkülés, beakadás stb. Ilyen esetben keressünk fel egy szakembert a kiváltó okok megszüntetése és a további károsodások elkerülése érdekében!

Források