A méregtelenítés és az immunrendszer optimális működése szempontjából a nyirokrendszer számára a fascia olyan, mint a keringési rendszerünknek a szív. Ahhoz, hogy megértsük ennek a rendszernek a működését és kapcsolatát a mozgásszervünkkel, bemutatjuk az immunrendszer működését, valamint e két rendszer szoros kapcsolatát. Az értelmezéshez fontos az előző cikkünk ismerete, link a poszt alján.
Hogyan működik az immunrendszerünk?
Az immunrendszerünk védelmet biztosít a szervezetünknek külső „támadás” (vírusok, baktériumok, gombák, mérgek stb.) esetén. Ez a rendszer képviseli a szervezetünk erődítményét, amely egy hármas védelmi rendszerrel rendelkezik.
Az első védelmi vonalunk a bőr, a környezetünkből érkező stressztől (hideg, meleg, fertőzések) véd minket, megszűrve a támadások nagyobb részét. Ha a támadók – legyenek azok vírusok, baktériumok – egy része átjut az első védelmi vonalon, akkor a második védelmi rendszerünk, a nyirokrendszer siet a segítségünkre. A harmadik védelmi rendszert a lép, a mandulák, a csecsemőmirigy, vagyis a nyirokszervek képviselik, amelyek az első két védelmi vonalat irányítják, és „kiadják a parancsot” egy fertőzés esetén a fehérvérsejteknek, amelyek a védelmünkre sietnek.
Mit csinál a nyirokrendszer?
Ahhoz, hogy megértsük a nyirokrendszer működését, meg kell ismernünk a keringési rendszerünk működését sejtszinten. A szívből a tápanyagban és az oxigénben gazdag vért a nagy artériák szállítják a célszövethez, a nagy artériák egyre kisebb erekre (arteriolák) oszlanak, majd a végén kis hajszálerek segítségével leadják a tápanyagot. Az elhasznált vért a kis vénák (venolák) gyűjtik össze, majd visszaszállítják a szívbe, ahol a folyamat kezdődik az elejétől.
A probléma ott van, hogy az elhasznált tápanyag között vannak olyan nagyobb molekulák is, amik nem férnek át a kis vénák falán. Ezek a nagyobb „törmelékek” a nyirokfolyadékkal a nyirokrendszeren keresztül kerülnek nyirokcsomókba majd a szívbe.
Ez a fehérjében gazdag folyadék halott sejteket, baktériumokat, toxinokat és gyulladásos komponenseket tartalmaz. Miután a nyirokerek összegyűjtötték ezt a folyadékot, amelyet nyiroknak nevezünk, egyirányú kis szelepek (billentyűk) révén a szívbe továbbítódik. A nyirokfolyadék áthalad a nyirokcsomókon, ahol az immunrendszeri sejtek (lymphociták, macrofágok) elpusztítják a káros mikroorganizmusokat, például a vírusokat és a nyirokfolyadékban található baktériumokat.
A nyirokrendszer lényegében „megtisztítja” a szervezetünket a külső/belső támadóktól.
Ha a fascia nem működik megfelelően, az hatással van az immunrendszerre is..
A nyirokerek és a nyirokcsomók többsége a felületes fasciában található, ezért (is) okkal nevezik a fasciát az immunrendszer otthonának. A nyirokcsatornák áthaladnak a fascián, és ha az jól működik, kellően hidratált, valamint képes a különböző rétegek elcsúszását biztosítani, akkor az immunrendszerünk máris kapott egy támogatást. A nyirokfolyadék immunsejtjei már önmagukban képesek legyőzni a kisebb fertőzéseket, és később csökkentik a gyulladást, ahogy ezt láttuk a hármas védelmi rendszer példáján.
Ha a fascia rétegei nem képesek a megfelelő elcsúszásra, akkor a közéjük beágyazódott nyirokcsatornák működése is korlátozottá válik.
Mozgás hatására a fascia speciális sejtjei (fasciaciták) aktiválódnak, ami által fokozódik a hialurontermelés, és síkossá válik a fascia.
{BANNER}
Összefoglalva
Ha mozogsz, akkor a fascia boldog. Ha a fascia boldog, akkor a fasciába beágyazódott nyirokerek gondtalanul tudják végezni a védelmet.
Szóval a kézfertőtlenítés, szájmaszk, kézmosás és más praktikák mellett tegyétek boldoggá a fasciát, és mozogjatok rendszeresen!
Fascia cikksorozat további részei:
- FASCIA I. – az újonnan felfedezett szervrendszer, ami a mozgást irányítja
- FASCIA III. – A mély fascia, mint az izmok összehangolásáért felelős szerv
- FASCIA IV. – Viszcerális fascia, a belső szerveink karmestere