Ha valaki a jobb vagy a bal kéz tartós zsibbadását, fájdalmát tapasztalja, elsőre valószínűleg a kéz alagút szindrómája vagy valamilyen nyaki probléma merül fel. Pedig a helyzet korántsem ilyen egyértelmű, ugyanis a tünetek nagyon hasonlóak lehetnek a T4-szindrómához.
Árulkodó tünetek
A jelenséget elsőként Maitland definiálta 1986-ban, olyan tünetegyüttesként, melynél felső végtagi paresztézia (kóros bőrérzet, álérzékelés, mindkét kéz zsibbadása) és fájdalom jelentkezik akár nyaki, feji, illetve lapockák közötti panaszokkal egyidejűleg. [1]
Később a „kesztyű- és bukósisak érzetet” is beemelték a meghatározásba, ami jól szemlélteti a páciens problémáját T4-szindróma esetén. [2]
Nevét a 4. háti gerinccsigolyáról kapta, itt lépnek ki ugyanis azok a fejhez és a kézhez futó (főleg stresszhelyzetben szabályozó) szimpatikus idegrostok, melyek ha nem működnek megfelelően (például az adott terület befeszülése esetén), akkor tipikus tüneteket jelentkeznek az említett testrészeken az egyik vagy akár mindkét oldalon.
Csak óvatosan a hátbaveregetéssel..
Egyik betegünk így jellemezte a tüneteket:
Az esti fogadáson egy ismerősöm megveregette a hátam és lezsibbadt az egész jobb karom.
Mivel a T4-szindróma kiváltó oka a lapockák között van, jobb, ha problémánk tudatában inkább „fenntartással kezeljük” a baráti szívélyességet, hiszen a célzott törődés fokozhatja a tüneteket.
Mit érez ilyenkor a páciens?
- jobb vagy bal kéz zsibbadása, fájdalom
- duzzadt, nyirkos vagy hideg kéz
- szorító fejfájás
- mintha kesztyű lenne a kezén és bukósisak a fején
Amit tudni lehet a kiváltó okokról
- általában nem előzi meg konkrét trauma
- gyakran az MR eredmények is negatívak
- legtöbbször rendszeres, hosszan tartó számítógépes tevékenység/biciklizés/ágyban olvasás/vezetés után jelentkeznek a panaszok
Egy friss kutatás szerint a felső háti gerincszakasz illetve a nyak tartós görnyedt helyzete lehet a kiváltó ok. [3]
{BANNER}
A diagnózis felállítása
A legjellemzőbb tünetek ellenőrzésével kell kezdeni:
- a nyaki szakasz aktív mozgástartományának fájdalmas, míg a háti gerincszakasz fájdalommentes beszűkülése
- a lapockák közötti terület nyomásérzékenysége
- negatív idegrendszeri tesztek
Vizsgálat során ki kell zárni:
- nyaki eredet
- mellkaskimeneti szindróma
- carpalis alagút szindróma
Amennyiben idegi sérülésről lenne szó, a kóros érzet a kéz egy sávján vagy kis területén jelentkezne, a kesztyűérzet viszont a kéz egészén megjelenik. Mivel nem 1, hanem 3 ideg látja el a kezet, ezért ehhez egyszerre kellene mindegyiknek aktívnak lennie (pl. három nyaki sérv esetén), ez pedig mondhatni olyan ritka, mint a fehér holló.
Hogyan kezeljük?
- Maitland manuálterápia a T4 csigolyán és környékén
- a háti gerincszakasz mobilizációja otthoni feladatokkal
- stretching
- a hát feszítő izmainak erősítése
A kezelés hatásmechanizmusa
A háti gerincszakaszon a csigolyák közvetlen közelében, az úgynevezett costovertebrális ízület előtt helyezkednek el a vegetatív idegrendszer „közlekedési csomópontjai”, a dúcok.
Ezeken haladnak át az idegpályák, melyek végül elérik és szabályozzák szervezetünk különböző részeit, mint például az ereket. Vagyis ha a gerincnél, annak ízületeinél valamilyen probléma merül fel, az kihat az idegekre és a T4-szindróma tüneteinek megjelenését eredményezheti.
Ezért bizonyul hatásos kezelési formának a T4 területén végzett ízületi manipuláció és mobilizáció, és bár hivatalos protokoll még nincs, vannak olyan klinikai vizsgálatok és esettanulmányok, melyek ezeket a technikákat igazolják. [4] [5]
Összegzés
A T4-szindróma egy furcsa és zavaró, idegszerű tüneteket produkáló kórkép, amit könnyű összetéveszteni a nyaki sérvvel vagy a kéz alagút szindrómájával. Jellemző tünete a bal vagy jobb oldali kézzsibbadás.
A fizikális vizsgálat sok esetben negatív, mintha a páciensnek nem lenne semmi baja, s mégis fájhat a feje, a zsibbadás, fájdalom a karjában elviselhetetlen.
A tünetek viselkedéséből, megjelenési helyéből következtethetünk a valós problémára, amit aztán manuáltechnikával, mobilizációval eredményesen kezelhetünk.
Források
[1] Maitland GD. Vertebralmanipulation. 5th ed. London: Butterworth&CoLtd; 1986[2] Conroy JL, Schneiders AG. The T4 syndrome. ManualTherapy 2005;10:292–6.
[3] Sebastian Löscher: T4 syndrome – examination, treatment and an update of the literature
[4] Hirai P.M.T4 syndrome – A distinct theoretical concept or elusive clinical entity? A case report. A casereport. Journal of Bodywork&MovementTherapies 2016
[5] Jowsey P, Perry J. Sympathetic nervous system effects in the hands following a grade III postero-anterior rotatory mobilisation technique applied to T4: a randomised, placebo-controlled trial. Man Ther. 2010;15(3):248-253.