Ha a térdvizsgálat során kiderül, hogy Baker-cisztánk van, az legalább olyan rémisztően hangzik, mint amikor azt halljuk, hogy a derékfájdalmunkat gerincsérv okozza. Ám több kutatás is azt igazolja, hogy ez utóbbi spontán is gyógyulhat, és a fájdalomért sem mindig a sérv felelős. Ebből vajon az következik, hogy a Baker-cisztától sem kell azonnal megszabadulni?

Ciszta, ami nem egy valódi ciszta

Testünkben több, mint 250 hialuron nevű folyadékkal teli kis tömlő (bursa) van, amelyek az inak alatt helyezkednek el és segítik azok csúszását, olajozását. Bár a bursában található kenő anyag, a hialuron megtalálható az egész fasciarendszerben, ezekben a tömlőkben sokkal több található, hisz az inakon nagyobb igénybevételnek vannak kitéve.

Tudtad? A hialuron megtalálható egész testünkben és termelését a mozgás stimulálja. Bemelegítés után ettől érezzük könnyednek a mozdulatainkat. Mivel éjszaka többnyire mozdulatlanok vagyunk, reggel azt érezzük, hogy nehezebb a mozgás, hogy kell egy kis idő, amíg bemelegszünk.

Baker-ciszta technikailag nem valódi ciszta, hanem a combhajlító izom (semimembranosus) ina alatt elhelyezkedő bursa megnagyobbodása. Ez a bursa csak akkor kapja meg a Baker (vagy popliteális) -ciszta titulust, ha kitágul és megtelik folyadékkal. Továbbá az 50 évnél idősebbek 50%-ánál a térdízülettel érintkezik, és az ízületi folyadék közös mélyedésévé válik.

Baker-ciszta tünetei: A térdhajlatban duzzanat, feszülés. Súlyos esetben nehézkessé válik a járás, hisz a megdagadt ciszta irritálódik, ha teljesen nyújtva van a térd. 

De miért duzzad meg?

Ha valamiért nem boldog a térdízület (meniscuszsérülés, ínprobléma, szalagsérülés miatt), akkor a tömlőkben lévő fasciacita sejtek azt érzékelik, hogy valami probléma van, hogy az inak nem tudnak megfelelően működni. Elkezdenek hialuront és más anyagokat termelni, hogy fokozzák a csúszást. Ezek a sejtek bizony addig fognak folyadékot termelni, amíg valami nincs rendben a térddel. Vagyis a szándék jó – segíteni akarnak -, az eredmény mégis egy megduzzadt tömlő. Bár a Baker-ciszták leggyakrabban tünetmentesek, okozhatnak hátsó térdfájdalmat, ízületi merevséget és csökkent mozgástartományt.

Kiszakadt Baker-ciszta

Ez a jelenség ritkán és nagyon előrehaladott állapotban történhet meg egy hirtelen mozdulatra, vagy ha ütés éri a térdhajlatot. Ilyenkor a hirtelen, erőteljes behatás kiszakíthatja a cisztát. Kellemetlen érzéssel és a vádli feszülésével, elszíneződésével járhat.

Miért nem kell kezelni, csak figyelni a Baker-cisztát?

A ciszta a térdben azért alakul ki, mert a térdízületben van egy probléma. Egy nagyon “jól bevált” műtéti megoldás, a ciszta leszívása után viszont az esetek kétharmadánál a ciszta sajnos visszatelítődik. És miért ne cselekedne ekképpen? Hisz a probléma nem szűnt meg. A sejtek továbbra is azt a parancsot kapják, hogy a térdízület veszélyben van, további olajozásra van szükség és ők tovább termelik a hialuront és más folyadékokat.

Baker-ciszta kezelése

Hogy miért nem boldog a térd? Annak nagyon sok oka lehet. Előfordulhat, hogy sérült az ízület, vagy egy szalag, esetleg meghúzódott a combhajlító izom. Bármi is legyen az ok, a Baker-cisztát nem kezeljük, hanem csak figyeljük. Úgy is tekinthetünk rá, hogy ez egy mankó a térdízület kezelésében.

Kezelés során megvizsgáljuk a pácienst, kikérdezzük a múltját és felállítunk egy kezelési tervet. Ha azt gondoljuk, hogy egy korábbi combhajlító sérülés miatt nem tud megfelelően működni a térd, kezeljük ezt a területet. A Baker-cisztát csak figyeljük. Ha azt gondoljuk, hogy a síbaleset miatt megsérültek az oldalszalagok, megerősítjük őket. A Baker-cisztát csak figyeljük.

Ha a Baker-ciszta visszahúzódik egy adott kezelés hatására, azt jelenti, hogy győztünk.

Baker-ciszta gyógytorna

Ahogy fentebb láttuk, a térdhajlati ciszta kialakulása minden esetben egy következmény. Ha a háttérben egy akut sérülés áll, akkor sokat segíthet, ha rendszeresen – szükség esetén gyógytornásszal – átmozgatjuk a térdet/csípőt, hisz ez segíthet a regenerációban. Ha a térd izmai megerősödnek, akkor a Baker-cisztának már nem kell üzennie és spontán megszűnik. Amennyiben a panasz spontán jelentkezik és nem emlékszünk korábbi sérülésre, a manuálterápia lehet hatékony kezelési mód. Ezekben az esetekben a kompenzációval van dolgunk. Manuálterápiával meg tudjuk vizsgálni a bokát, a csípőízületet, vagy akár a derekat is, és ráláthatunk az esetleges kompenzációkra.

Szabad-e futni Baker-cisztával?

Egyik legnagyobb tévhit, hogy a térdcisztával nem szabad futni. Van, amikor ez igaz, de erre nincs szabály (ciszta mérete, nem, kor stb.). A futás számunkra egy nagyon jó tesztet jelent. A páciens a futás közben, utána és másnap figyeli a térdet. Ha egyik alkalommal sem fokozódik a panasz, nem duzzad meg jobban, akkor bizony szabad futni. A testünk tudja a dolgát. Ha veszélyben van, jelez és erre a legjobb példa a Baker-ciszta. Csak akkor jelentkezik, ha a térdünk valamilyen ok miatt nem a megfelelő terhelést kapja.

Baker-ciszta lelki okai

Bár sokan lelki okot vélnek felfedezni a Baker-cisztában, a bizonyítékok hiányában ezt egyenlőre mellőzhetjük. Ha feszültek vagyunk és nagy lelki teher van rajtunk, előfordul hogy az extra pszichés nyomás testi tünet formájában is megnyilvánulhat. Ezt nevezzük pszichoszomatikus fájdalomnak. A Baker-ciszta egy bizonyítottan mechanikus érintettség. Itt a mechanikai eltérést kell megkeresni.

Baker-ciszta specialista

{BANNER}

Baker-ciszta mérete

Nem a méret számít, hisz főként a térd körüli képletektől (szalag, izmok, ízületi tok) függ, hogy mennyire tolerálható. Van akinek nagy a cisztája, mégsem okoz tünetet, mivel könnyedén elfér a térdhajlatban.

Van amikor nem húzódik vissza?

Bizony van. Előfordul, hogy olyan izületi sérülés (pl. keresztszalag szakadás) történik, amire mi, manuálterapeuták nem tudunk hatni, nem tudjuk visszafordítani. Ilyen esetekben orvosi segítséget kérünk. Az viszont jó hír, hogy egyre kevésbé népszerű a ciszta leszívása, hisz az orvosok is a háttérproblémát próbálják kezelni – injekcióval, műtéttel- és a Baker-cisztát csak figyelik.

Címkék: